Élelmiszeripari felzárkóztatás kell!

Júliusban jelenhet meg a közepes élelmiszeripari feldolgozóknak szánt európai uniós pályázat, a két részből álló felhívást összesen 47 milliárd forintos kerettel hirdetheti meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsági ülésén elmondta, az agrárkamara hosszas egyeztetést folytatott a szaktárcákkal annak érdekében, hogy ennek az összegnek minél nagyobb része vissza nem térítendő forrás legyen. Az Európai Unióval kötött partnerségi megállapodás szerint a középvállalatoknak csak visszatérítendő forrással kombinált támogatást adhat az ország. Sikerült elérni, hogy a visszatérítendő aránya csökkenjen, így hamarosan egy 22 milliárd forintos kombinált hiteltermék és egy 25 milliárd forintos vissza nem térítendő forrást tartalmazó felhívás – mondta.

A szakmai főigazgató-helyettes azt is elmondta: 151 milliárd forintos kerettel már ma is nyitva van egy pályázat. A Vidékfejlesztési programon belül kiírt felhívásra a mikro- és kisméretű élelmiszergyártók, illetve a mezőgazdasági termelők élelmiszer-feldolgozást segítő beruházásaihoz nyerhetnek támogatást. Papp Gergely szerint a mezőgazdasági szereplők eddig 10,6 milliárd forint értékben adtak be pályázatokat, a kis élelmiszeripari cégek pedig 11,2 milliárd forintnyi támogatást kértek a fejlesztéseikhez. A szakember felhívta a figyelmet, hogy a nagyvállalatok európai uniós forrásból nem részesülhetnek támogatásban, ezért a NAK nemzeti forrásból elkülönített keretet kért a kormánytól ezeknek a cégeknek. Ahhoz, hogy valóban javítani tudjuk az élelmiszeripar versenyképességét, a nagyvállalatok fejlesztéseit is támogatni kell – hívta fel a figyelmet.

Cseh László, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség elnöke szerint sürgősen szükség lenne az iparág fejlesztésére. A feldolgozóüzemek technológiai színvonala elavult, így egyre csökken az európai szintű versenyképességük. Ugyanakkor mivel a termelés jelentős hányada a külpiacokra kerül, nagyon fontos lenne a beruházások mielőbbi elindítása – jegyezte meg. A szakképzett munkaerő hiánya és az utánpótlás kérdése szintén komoly problémát jelent az ágazatban. Ezért az elnök szerint egy szakképzési program elindítására lenne szükség. Ahhoz, hogy minél több embert tudjunk foglalkoztatni, a béreket is rendezni kell, ma ugyanis sokszor inkább a kisebb megterheléssel járó közmunkát választják a gyári munka helyett az emberek – mondta.

Szórádi Sándor, a Szatmári Konzervgyár ügyvezető igazgatója szerint ha továbbra is elmaradnak a beruházások az ágazatban, öt év múlva akkora lesz a lemaradásunk, ami gyakorlatilag az ágazat megszűnéséhez vezethet. űrtechnológiához hasonló szintű technológiát kellene beszerezni, amelynek kezeléséhez felsőfokú informatikai végzettség szükséges. Ha ezeket sikerül megvalósítani, 10-12 évig ismét versenyben leszünk az uniós piacon – mondta. Kovács János, a Kecskeméti Konzerv Kft. ügyvezető igazgatója szintén a munkaerő hiányára hívta fel a figyelmet. Ha egyedi kormánydöntés nyomán mégis sikerülne támogatást kapni a beruházásokhoz, ellentételezésként emelni kell a foglalkozatottak számát, ugyanakkor már a mostani létszámot is alig tudjuk feltölteni – jelezte.

A hűtő- és konzervipari termelés egyébként az élelmiszer-termelés 8-10 százalékát adja, a hazai zöldség-gyümölcs-fogyasztás 55-65 százalékát pedig a feldolgozott termékek teszik ki. Ennek ellenére a termelés 50-90 százalékát külföldre szállítják a gyárak.

agrotrend.hu/magyaridok