Jó ügyfelek az agrárcégek

    Ugyan az utóbbi években a növénytermesztők egy részénél a terményárak növekedése miatt csökkent a hitelfelvételi igény, mivel önerőből és az agrártámogatások felhasználásával meg tudják oldani a működésüket, a szektor nagyobb része még erősen igényli a forgóeszköz-finanszírozást. Ezt az igényt tovább erősítheti a kormány által jövőre tervezett áfaemelés is. A Budapest Bank szerint a likviditási problémákkal küzdő agrárvállalkozások egy része elhalasztja a nagyobb, kapacitásnövelő fejlesztéseket, az ÚMVP-forrásoknak köszönhetően azonban egyre több a termékfejlesztéssel, állattartó telep korszerűsítésével kapcsolatos igény. A bank idén és jövőre is növelné a mezőgazdaság finanszírozásában való piaci részesedését, például az integrátori hitelezés terén.

    Az agrárágazat finanszírozása a teljes portfólióból a jelenlegi 15 százaléknál nagyobb arányt képviselhet a jövőben − válaszolta lapunk érdeklődésére a Takarékbank. A bank az Agrár Széchenyi Kártya (ASZK) sikeres bevezetésére koncentrál.

    Az OTP bank szerint az utóbbi évek egyik legjobb finanszírozási lehetőségét adja az elmúlt években évi 120−150 milliárd forintosra hízott SAPS támogatás előfinanszírozási piac. A pénzintézet tavaly felülvizsgálta a területalapú, agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb agrártámogatások előfinanszírozásával kapcsolatos konstrukcióit, ennek hatására idén megduplázódott az ilyen formában folyósított hitelállomány. A bank az MFB-s refinanszírozású agrárhitelek folyósítása mellett jelentősebb bővülést az ASZK-tól vár.

    Nem számít jelentősebb változásra az ügyfelek finanszírozási igényeiben a K&H Bank. Tapasztalataik szerint a közraktári hitelezés helyét egyre inkább a készletfinanszírozás veszi át, mivel a közraktározás addicionális költségként jelentkezik a vállalkozásoknál. Az utóbbi időben elsősorban a sertés- és baromfitelepek állatjóléti fejlesztéseihez kapcsolódóan igényeltek beruházási hiteleket az ügyfeleik. Elsősorban az agrárcégek növekedését támogató termékekre koncentrálnak, mint például a közraktári hiteleknél a 6 százalékkal megemelt vállalható finanszírozási arány. Vizsgálják az ASZK és egyéb új termékek bevezetésének lehetőségeit, de ügyfeleik számára egyedi konstrukciókat is kidolgoznak.

    A közraktári hitelezésen túl − ahol piacvezető − a jövőben elsősorban a különféle támogatás-előfinanszírozási, termeltetési és integrátori hitelekre helyezne nagyobb hangsúlyt a Raiffeisen Bank, amely a jövő év elején több új agrárfinanszírozási konstrukció bevezetését tervezi.

    Az MKB Bank értékelése szerint az agrárárrobbanás a korábbi éveknél magasabb, de továbbra is rendkívül volatilis pályán tartja az ágazatot, ami azonban megfelelő biztosítékok mellett jó alap a finanszírozáshoz. A jelentősebb szerepvállalást azonban továbbra is gátolja a korszerűtlen földbirtokszerkezet, a jelzálog és a földtulajdon likviditási problémái, esetenként az alacsony termelési intenzitás. Ügyfeleik leggyakrabban támogatás-előfinanszírozási − hitel és faktoring − konstrukciókat és beruházási kölcsönöket igényelnek. Korábbi igényfelmérésükre alapozva az idén várhatóan még nem vezetik be az ASZK-t.

    A Magyar Fejlesztési Bank legsikeresebb hitelprogramja 2011-ben a Vis maior forgóeszközhitel volt, a folyósított hitelállomány szeptember végére elérte a 8,4 milliárd forintot. Az igények megugrása miatt év közben meg kellett emelnie a kormánynak az eredetileg hatmilliárd forintos hitelkeretet 11 milliárdra. A hitelek 80 százalékát az MFB tájékoztatása szerint a takarékszövetkezetek folyósították. A bank szerint továbbra is gond, hogy a kedvezményes kamatozású hitelek helyett esetenként a saját piaci kamatozású konstrukcióikat ajánlják. Ezért rendszeresen kérik a refinanszírozókat a nagyobb aktivitásra. A fagykárhitel az MFB szerint rövidesen megnyílik. A hét elején Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára úgy nyilatkozott, hogy várhatóan januártól lesz elérhető a teljesen banki kamat- és költségmentes termék.

Forrás: Napi Gazdaság