Hírek

Elutasítja az EU-tagországok közel fele a kohéziós támogatások hétéves keretének egyoldalú csökkentését

Közös nyilatkozatban nyilvánította ki az Európai Unió 12 tagállama, köztük Magyarország kedden, hogy az unióban az évtized hátralévő részében is erős kohéziós politikát tart szükségesnek, és nem fogadja el azt, hogy a kiadások bármiféle további csökkentése egyedül ezt a területet sújtsa.

Mint Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta, a szöveget az országcsoport (Magyarország, Bulgária, Észtország, Görögország, Litvánia, Lettország, Málta, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, valamint az unióba jövőre lépő Horvátország) ismertette az EU-tagállamok külügy-, illetve uniós ügyi minisztereinek luxembourgi találkozóján is, ahol a következő hétéves (2014-2020) uniós költségvetési tervekről folytattak eszmecserét.


Az úgynevezett általános EU-ügyek tanácsában hónapok óta elsősorban e témával foglalkozó miniszterek ezúttal a magyar szempontból legfontosabb két területet, az elmaradottabb régiók és ágazatok felzárkóztatására szolgáló kohéziós politikát és a közös mezőgazdasági politikát vitatták meg.


A magyar delegáció vezetője elmondta: az említett országcsoport tagjai elutasítanak minden olyan intézkedést, amely a kevésbé tehetős országoktól a gazdagabb tagállamokhoz telepítene forrásokat.


Hozzátette, hogy megoldást kell találni azon országok problémájára is, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) elmúlt évekbeli drasztikus visszaesése, illetve a kohéziós támogatások felső korlátjának a GDP-hez kötése miatt kerülnek nehezebb helyzetbe.


Az uniós finanszírozást a makrogazdasági teljesítményhez kötő, úgynevezett makrokondicionalitás a nyilatkozat szerint csak akkor fogadható el, ha felső határt szabnak hozzá, a tagállamok között egyenlő bánásmódot biztosít, továbbá nem a tényleges kifizetésekre, hanem csak a kötelezettségvállalásokra vonatkozik.


Felszólalásában Győri Enikő azt is hangoztatta, hogy Magyarország mind a kohéziós, mind az agrárpolitika területén szeretné megőrizni a források nagyságát. Kijelentette, hogy a forrásokat továbbra is egyértelműen a kevésbé fejlett régiókra kell összpontosítani.


Az agrárpolitikát illetően egyetértett azzal, hogy a közvetlen uniós kifizetések tekintetében csökkenteni kell az egyenlőtlen helyzeteket a tagországok között, de hozzátette: az átlag alattiak "felhozásának" költségét az átlag felett részesülőknek kell állniuk.


A környezetvédelmi szempontok hangsúlyozásának elvével Győri Enikő szintén egyetértett, de elkerülendőnek mondta, hogy ezzel mezőgazdasági vállalkozókat gazdaságilag irracionális helyzetbe kényszerítsenek, vagy további adminisztratív terheket tegyenek a nyakukba.


A vidékfejlesztés témakörében külön kitért arra is, hogy a rendelkezésre álló keretet a tagországok között objektív kritériumok alapján kell elosztani, és ez utóbbi semmiképpen nem mehet a szegényebb régiók rovására.


Győri Enikő elmondta, hogy közös nyilatkozatot tett egy másik csoport is, amely elsősorban úgynevezett nettó befizetőkből (az uniós költségvetéshez az onnan visszakapottnál nagyobb mértékben hozzájáruló országokból) áll. ők arra igyekeztek helyezni a hangsúlyt, hogy a kohéziós pénzeket a jelenleginél jobban kellene felhasználni. Az államtitkár jelezte: ez Magyarországnak is érdeke, de a jobb felhasználás ürügyén nem szabad a források csökkentésében gondolkodni.


Felszólalásban Győri Enikő említést tett egy brüsszeli tanulmányról is, amely szerint a visegrádi országokban megvalósított befektetésekhez adott kohéziós pénzek több mint 60 százaléka a nettó befizető országok cégeinek számláján köt ki.


A 2014-ben kezdődő büdzséről az uniós államok még idén szeretnének megállapodni. Júniusban tartandó féléves találkozójukon a tagországok állam- és kormányfői is foglalkoznak a témával.