A gabonapiac helyzetéről tanácskoztak a debreceni Farmer Expón

Az elmúlt 5-7 évben keresleti piac volt  a gabonára, most kínálati piac van, a termelőknek maguknak kell vevőt keresniük a terményeikre – mondta a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke csütörtökön a debreceni Farmer Expón, a gabonapiac helyzetéről rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

Petőházi Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szántóföldi osztályának elnöke azt mondta, a háborús helyzet határozza meg a világpiaci árakat, ezért szinte naponta kell figyelni azok alakulását az értékesítőknek – tudósított az MTI.

A termelési nagyságrendek érzékeltetésére elmondta: a világ gabonatermése 2290 millió tonna, Magyarországon az idén mintegy 20 millió tonna gabona terem. Ebből a búzatermés a világon 290 millió, míg Magyarországon 5,6 millió tonna.

Tavaly az orosz-ukrán háború árpánikot okozott, a két ország ugyanis a világ gabonatermelésének egyhetedét adja, mintegy 120 millió tonnát.

A világpiacon megforduló búza 25 százaléka orosz vagy ukrán eredetű volt – ismertette a szakember, megjegyezve, hogy az elmúlt több mint egy évben Ukrajnából elszállított 70 millió tonna áru 40 százaléka, több mint 30 millió tonna a nyugat-európai piacokra került, nem jutott el Afrikába.

Petőházi Tamás szerint tavaly ősszel az Európai Unió lassan reagált a helyzetre, és átgondolatlanul erőlteti a szárazföldi kiszállítást. Ha ehhez megadják a tonnánkénti 30 ezer forint szállítási támogatást, az tönkreteszi a magyar gazdákat – hangoztatta.

Ehhez kapcsolódva Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, Magyarország álláspontja szerint sem a szeptember 15-én lejáró határidőtől, sem december 31-től nem szabad megnyitni a határokat az ukrán gabona előtt.

Szabályozatlanul nem jöhet ukrán gabona az országba, és határozottan nemet mondunk a tervezett tranzittámogatásra – mondta. A legnagyobb gondnak nevezte, hogy „az oroszok megszerezték a hagyományos ukrán piacokat, az ukránok pedig elárasztják gabonával az európai piacokat”.

A Magosz elnöke tájékoztatása szerint az idei magyarországi búzatermés 30 százaléka étkezési, 70 százaléka takarmánybúza.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette: az étkezési búza felvásárlási árában várható emelkedés, de a takarmánybúza tonnánkénti ára akár 60 ezer forint alá is mehet, ezért utóbbi mielőbbi értékesítését javasolta a gazdáknak.

Fotók: Debreceni Egyetem Facebook-oldala

Pepó Péter egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem agrárprofesszora hozzátette: „a gabona-, ezen belül a búzapiacot ma a szereplők – termelő, malom, sütőipar – parciális érdekei szabdalják, holott együttműködve mindenki megtalálhatná a számítását”.

A szakember szerint kevesebb fajta búzát kellene nagyobb területen termelni Magyarországon, mert az itthon termelt 150 búzafajtából „nem lehet összeállítani ezer tonna egységes tételt”.

Hozzátette: „finomítani kell a magyarországi búzatermesztési technológiát, és már a vetés előtt tudniuk kellene a gazdáknak, hogy milyen piacon akarják értékesíteni a terményt. Ehhez igazodva kellene fajtát és technológiát választani – javasolta a professzor a debreceni gabona-tanácskozáson”.

agrotrend.hu/MTI