Ég a tarló, ég – és a kombájn is

A nyár derekáig majdnem háromszor nagyobb területen pusztí­tott a tűz a mezőgazdaságban, mint az elmúlt év egészében.

A hét végén 15 hektáron égett a tarló a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykörű határában, a tűzoltók segí­tségével és a terület körülszántásával sikerült megfékezni a tüzet. Az idén július közepéig 372 hektáron, vagyis a tavalyi egész évinél közel háromszor nagyobb területen ért tűzkár még le nem aratott gabonát ismertette az agrárvilág.hu a Világgazdaság értesülését. Hajdu Márton, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője elmondta: a mezőgazdasági területeken keletkezett tüzeket a leggyakrabban valamilyen emberi tevékenység okozza, de előfordulnak technológiai eredetű esetek is tette hozzá.

Fotó: langlovagok.hu

Bár az egyes évek között vannak eltérések, mivel a betakarí­tás időszakában jellemzően száraz és meleg az időjárás, ilyenkor könnyen előfordul, hogy egy autóból kidobott cigarettacsikk okoz többhektáros tüzet. A mezőgazdasági gépek használata és azok karbantartásának hiánya szintén gyakori oka a tűzeseteknek mondta a szóvivő. A huzamosabb idejű használat során éghető anyagok például növényi hulladékok és olaj rakódnak le a forgó alkatrészeken, és egy szikra vagy a magas hő hatására könnyen meggyulladnak. A járműből kipattanó szikráktól is lángra kaphat a száraz növényzet, de a csöpögő folyadékokkal együtt szinte biztosan tűz keletkezik osztotta meg tapasztalatait Hajdu Márton.

A leégett területek nagyságát mutató adatok szerint az időjárás nagymértékben befolyásolja az adott évre vonatkozó mezőgazdasági tűzesetek számát és súlyosságát. További kockázat, ha a betakarí­tás szárazság idejére esik, mint például az idén.

A termény szárí­tásakor keletkező tűzesetekben szintén szerepe van az időjárásnak, csak itt éppen az jelent fenyegetést, ha csapadékos időben magasabb nedvességtartalmú szemek kerülnek a szárí­tókba. Ilyenkor ugyanis magasabb hőmérsékletű levegővel indul a szárí­tás, és mivel még a szemekben is zajlanak biológiai folyamatok, azok megizzadnak, könnyen összeragadnak, és megszorulnak a szárí­tóban. A beragadt termény 400 Celsius-fokon már lángra kap. Onnan már csak percek kérdése, hogy károsí­tsa alumí­niumszárí­tó esetén 660 fokon akár megolvassza magát a berendezést is.

agrárvilág.hu / Profi magazin