Fórián Zoltán

Felrobbant az árbomba

Aki nem hitte el, hogy a világméretű pandémia egy új korszakot nyitott az emberiség történetében, az most a zsebén érzi, hogy nem volt igaza. Szó sincs a régi kerékvágásba való visszatérésről. Az infláció elszabadulása már sejteti, hogy egy új ár- és költségszintre kerül a világ, benne az élelmiszer értéklánc. De mit tehetek? Hogyan készülhetek fel az előttünk álló hónapok, évek költségszintjeire? Szabad beruházásba kezdeni? E döntések súlyán próbálok enyhíteni.

Kritikus időket élünk. A gazdák nem csak nálunk, hanem világszerte azt mantrázzák magukban, hogy márpedig enni mindig kell. Ez így igaz, de ha az átvételi árak nem tartanak lépést a költségekkel, akkor eltűnik a jövedelem, annak minden következményével együtt.

Nagyon fontos üzenete van annak, amit az Európai Bizottság válaszolt 19 tagállam sertéstermelés megmentésére irányuló kérésére: „a már eddig is alkalmazott támogatási formák elegendő lehetőséget biztosítanak a sertéstartóknak a válsághelyzet átvészelésére. A biztos álláspontja szerint a rendkívüli piaci válságkezelési intézkedések bevezetése csak elodázná a probléma megoldását egy későbbi időpontra, ezért óva intett attól, hogy hamis várakozásokat ébresszünk a sertéstartókban.”

Azt persze nem árulták el, hogy mi lenne az a megoldás. A sorok között olvasva a sertéstartás leépítése. Mondom, új világba érkeztünk.

Számszerűsítsünk!

Ezt nem csak abban az értelemben mondom, hogy nézzük meg azokat a bizonyos árváltozásokat, hanem abban is, hogy tervezzünk. Aki meg tudja valósítani beruházásait, esélye van tartani a lépést a piaccal. Aki nem, az sajnos könnyedén a pálya szélére sodródhat. A jövő év sorsdöntő lesz, a koncentráció növekedése fel fog gyorsulni. Az, hogy ki melyik oldalra kerül, most dől el, amikor a pályázatok megvalósításán dolgozunk. Lépten-nyomon elbizonytalanodott nyertes pályázókkal lehet találkozni. A költségemelkedések egyre nagyobb részét viszik el az elnyert forrásnak, a piaci bizonytalanságok között kapaszkodókra van szükség. Ebben segít a szakmailag is kompetens banki partner. Aki lemarad, kimarad.

Szabad-e ilyen zavaros gazdálkodási, piaci körülmények között eladósodni, beruházni? A válasz egyértelmű: igen. Mikor, ha nem most? De sokkal jobban át kell gondolni, meg kell alapozni, mint szoktuk. Ne a mögöttünk hagyott időszak költségeihez viszonyítsunk, hanem gondoljunk arra, hogy egy évvel múlva ezek még magasabbak lesznek. Gondoljunk az energiaárakra és az általuk generált árspirálra, amellyel ebben az évtizedben folyamatosan együtt kell majd élnünk. Vagy lesz-e olcsóbb a munkaerő, az alap-, a segéd-, vagy a csomagolóanyag, a szállítás? Aligha.

Figyelmeztető, hogy a KSH adatai azt mutatják, a mezőgazdasági beruházások volumene 2021 első félévében 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi szinttől. A beruházások teljesítményértéke közel 8 százalékkal volt ekkor alatta a 2020 első félévinek. A fejlesztők elbizonytalanodása már 2020 második negyedéve óta érzékelhető a statisztikákban, de mi itt a bankban is alá tudjuk ezt támasztani. Nagyot fordult a világ körülöttünk az elmúlt hónapokban. A pandémia egy új szintre emelt minden költséget és terményárat. Az áremelkedések értékláncon való tovagördülése viszont – szokás szerint – akadozik. Na, ebben persze nem állt be változás.

Évtizedes csúcson a világpiaci élelmiszerárak

Októberben már a 13. egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerek világpiaci árai, és ezzel 10 éves csúcsot értek el. A drágulást leginkább a gabonafélék és a növényi olajok árának növekedése befolyásolta – közölte az ENSZ élelmezésügyi hivatala. Az októberben már 33 százalékos emelkedésre utoljára 2011-ben volt példa.

 

 

Az egészen abnormális 2020-as év levét isszuk. A pandémia, együtt a sertéspestissel és a madárinfluenzával katasztrofális kombinációt alkottak. Később a kedvezőtlen időjárás is fűtötte a pánikhangulatot, így mindenki felhalmozásba kezdett, az árak a magasba szöktek. A kereslet a nyár elejére normalizálódott, de az árak tartósan magasak maradtak. Persze a hullámzás minden krízisidőszak része. Jönnek a hírek kedvező terméskilátásokról, de addig is a kereslet növekedése adja a piacnak a fő lökésirányt.

Előrejelzésünk szerint a jövő év elején már látni fogunk lassulást a FAO Élelmiszer Árindex növekedésében, de csökkenést nem.

Azt látni kell, hogy vannak szektorok, ahol már eldőlt a dominó. A világ sertésszektora elindult egy soha nem látott átalakulás felé. Ebben persze a sertéspestis is ludas, nem csak a covid, de attól még elkezdődött egyfajta új leosztása a lapoknak. Kína sertésszektorában egyre nehezebb fenntartatni a termelési kedvet, súlyosak a veszteségek. Európában a németek több mint egyéves világpiaci kitiltása rendezi át az erővonalakat, és ők maguk is öt éves küzdelemre számítnak a sertéspestissel. A német sertésszektor gyors leépülésben van, magával rántva a környező országokat is. A nyertes jelenleg Spanyolország, de akár nekünk is teremhetne babér, ha elszakadnánk végre a német sertéspiachoz való árazástól. Ezt a szálat még sokáig boncolgathatnánk, de nagyon elvinné a témát. Legyen elég annyi, hogy a magas takarmányárak, az állatvédelmi támadások, a helyettesítő termékek piacai, a fogyasztók szemléletének változása átrendezi az európai sertésszektort.

Az árak hullámjellegéről már beszéltünk. Ami a kilátásokat illeti, véleményem szerint a pandémia élelmiszerpiaci hatásai hosszú távon velünk maradnak. Ez azt jelenti, hogy a magas árak ezúttal tartósak lesznek. Lesznek korrekciós szakaszok, de a korábbi szinteket nem fogjuk viszont látni. A mezőgazdasági árak még évekig ezekben a magaslatokban maradhatnak. Az a nyomás tehát, amit az értéklánc többi tagjának el kell viselnie, nem rövid távú. De erről már a hazai vonatkozásában kell beszélnünk!

Inflációs nyomás

Itthon az élelmiszerek fogyasztói árainak emelkedése az elmúlt hat évben jelentősen meghaladta a fogyasztó árindex növekedésének ütemét. Ráadásul ez a különbség évről-évre nagyobb. Magyarul, az agrárium egyre erősebben húzza felfelé az inflációt. 2021 első tíz hónapjában a 4,6 százalékos inflációhoz mindössze 3,5 százalékos élelmiszerár emelkedést mutatott ki a KSH. Fogyasztóként ezt nyilván mindenki másképpen látja. Az idei inflációs várakozások amúgy is növekedésre számítanak. Ebben lesznek persze bázishatások, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy azok a tényezők, amelyek az elmúlt hónapokban az agrárárak emelkedő ütemét okozták, tartósak, és egész évben jellemzők lesznek.

A KSH adatai szerint tavaly december óta hónapról-hónapra gyorsul a mezőgazdasági árak emelkedése. Szeptemberben 23,6 százalékkal voltak magasabban, mint egy évvel korábban. A fő húzóerőt az olajosmagok és a gabonafélék drágulása képezte.

 

Forrás: KSH

 

A mezőgazdasági ráfordítások idén szeptemberig 12,4 százalékkal drágultak. Ezen belül kiemelkedő a műtrágya 25,4, a takarmány 24,7 százalékos áremelkedése. Így az agrárolló az elmúlt év hasonló időszakában mért 106,6-os szinthez képest 103,6-on áll. Mivel a mutató továbbra is 100 felett van, a jövedelemi helyzet kedvező, de ennek mértéke elmarad az egy évvel korábbitól.

Az Erste Bank agrárszakmai műhelye rendszeresen tesz közzé piaci árelőrejelzéseket. Ha a rendelkezésre álló adatokat összesítjük, akkor az élelmiszer terméklánc várható idei mozgásaira is tudunk ilyet adni. Úgy látjuk, hogy 2021-ben a KSH által kimutatott élelmiszer-infláció nem fogja meghaladni az elmúlt évi szintet. Pedig az agrárárak növekedése messze a tavalyi felett lesz. Ez ismét az élelmiszeripar satuba kerülését jelenti, miközben a fogyasztó jelentős áremelkedésekkel szembesül. A fogyasztónak a termelés, feldolgozás és forgalmazás költségeinek emelkedéséből ki kell venni a részét, még akkor is, ha a terméklánc szereplői folyamatosan dolgoznak hatékonyságuk növelésén. Az ez irányú erőfeszítésekre évről-évre emelkedő agrárberuházások erre jó bizonyítékkal szolgálnak.

A pandémia világszerte felgyorsította az élelmiszerárak emelkedését. Ez a felértékelődés azonban tartósabb, mint volt a korábbi válságok idején. Ingadozások mindig lesznek, de az értéklánc minden tagjának be kell rendezkednie e magas szintekre. Itt kell megtalálniuk a jövedelmező, fenntartható működés feltételeit. Ez nem fog mindenkinek sikerülni. Máris érzékelhetően gyorsul a konszolidáció a mezőgazdaságban, és az élelmiszeriparban egyaránt. Az előttünk álló években számos, a gazdálkodási körülményeket nehezítő tényezőre kell számítani. A KAP új gondolkodásmódja, a környezetgazdálkodás előtérbe kerülése, a fogyasztói igények változása, a járványhelyzetek, a pénzügyi források drágulása mind-mind ezt a trendet fogja erősíteni.

 

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés