Élelmiszer-biztonság: a globalizáció új kihívásokat teremt

Jelentősen javult az elmúlt évtizedekben az élelmiszer-biztonság Európában, a fogyasztók a világ legmagasabb színvonalú élelmiszerlánc-biztonsági rendszerének előnyeit élvezhetik – jelentette ki a Magyar Időknek Bernard Url, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) ügyvezető igazgatója. A szakember mai budapesti látogatása kapcsán lapunknak elmondta: az EFSA 2002-es megalapítása, illetve az egyes élelmiszeripari ágazatokra vonatkozó előírások és szabályok megalkotásával együtt egy olyan rendszer jött létre a közösségben, amely világszerte elfogadottá vált és amely a fogyasztók bizalmát is elnyerte. Ha ma Budapesten vagy épp Pármában valaki vásárol egy almát, biztos lehet abban, hogy egészséges és biztonságos árut választott, a növényvédőszer-maradványok megengedett szintje ugyanis mindenhol azonos – mutatott rá. Az EFSA éves jelentése szerint a zöldségekből és gyümölcsökből vett mintegy 83 ezer minta több mint 97 százaléka a megengedett mérték alatti szermaradványt tartalmazott. Mindez azt jelenti, hogy a fogyasztói kockázat szintje nagyon alacsony – jelezte az ügyvezető igazgató.

A másik terület, amelyen nagy előrelépést sikerült elérni, a szalmonellafertőzöttség szintjének csökkentése. A veszélyes vírus évente százezreket fertőz meg Európában, az együttműködésre alapozott intézkedéseknek köszönhetően azonban sikerült elérni, hogy 2004–2009 között csaknem a felére csökkent a szalmonella okozta emberi megbetegedések száma az unióban. A szakember szerint mindez egyrészt az EFSA által működtetett átfogó monitoringprogramnak, valamint a tagállamok és az Európai Bizottság törekvéseinek köszönhető. Bár ez valóban remek eredmény, még nem dőlhetünk hátra.

Néhány héttel korábban ugyanis egy újabb, több államot érintő szalmonellafertőzés ütötte fel a fejét. A kórokozó, amely az eddigi bizonyítékok alapján tojásból származott, Belgiumban, Dániában, Luxemburgban, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és az Egyesült Királyságban is megjelent. Mivel viszonylag gyorsan sikerült megbizonyosodni a fertőzés forrásáról, így még időben értesíteni tudtuk a tagállami hatóságokat, és az érintett termékek lekerülhettek a boltok polcairól – emelte ki Bernard Url. A növekvő élelmiszer-biztonság minden bizonnyal a gyors információátadásnak is köszönhető, az 1979-ben létrehozott vészjelző rendszeren keresztül a fontos üzenetek és riasztások azonnal eljuthatnak a tagállami hatóságokhoz.

Az elért eredmények ellenére soha nem lehetünk elégedettek és a rendszer minden szereplőjének ébernek kell lennie. A mai élelmiszer-ellátási lánc ugyanis sokkal összetettebb, mint néhány évtizeddel korábban, és komoly kihívások elé állítja a hatóságokat is – fogalmazott a szakember. A következő évek feladataival kapcsolatban jelezte: a globalizáció, a termékek és a termelési technikák fejlődése, a klímaváltozás, a fogyasztói szokások átalakulása, valamint a globális gazdaság változása mind új feladat elé állítja a szakembereket. Korábban a hangsúlyt elsősorban az élelmiszer-előállítással kapcsolatos mikrobiológiai kockázatokra, illetve bizonyos kémiai anyagok, mint például a dioxinok jelenlétének vizsgálatára helyezték. Manapság ez már jóval bonyolultabb. Az egyes növényi és állatbetegségek a megszokottól eltérő helyeken jelentkeznek. A klimatikus viszonyok változása miatt például az afrikai sertéspestis és a kérődzőket támadó kéknyelv-betegség több olyan északi országban is felütötte a fejét, ahol korábban nem volt jellemző a megbetegedés.

A szakember szerint annak érdekében, hogy a felvetődő élelmiszer-biztonsági kérdésekre megfelelő választ tudjanak adni a hatóságok, fokozott együttműködésre van szükség. A következő öt évben nagyobb hangsúlyt helyezünk a tagállami hatóságokkal végzett közös munka javítására, a végső célunk pedig az, hogy létrehozzunk egy közös európai uniós kockázatértékelői tervet, amelyben az összes piaci szereplő bevonásával meghatározzuk a célokat és a rendelkezésre álló erőforrásokat – tette hozzá.

agrotrend.hu / magyaridok.hu