Ukrán gabonaper: a nemzetközi jogász elmondja, mire számíthat Magyarország a WTO előtt

Ukrajna „pert indított” a Kereskedelmi Világszervezetnél Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen az ukrán termékek importjának tilalma miatt – közölte az ukrán gazdasági minisztérium. A WTO nem bíróság, tehát nem per indul, és nem ítélet születik, így is könnyen lehet, hogy a végén kötelezettségszegési eljárás lesz belőle – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász.

Pernek nevezik, mert hasonlít rá, de valójában nem az, ami Lengyelország, Magyarország és Szlovákia ellen indult Ukrajna szándékai szerint a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádió megkeresésére tisztázta, „kvázi bírósági” eljárás jön csupán.

Fotó: MTI/EPA/STR

„A Kereskedelmi Világszervezetnek saját vitarendezési mechanizmusa van, amelynek a vitaerendezési testülete két részből áll: panelek és fellebbviteli testületek. A gyakorlatban a panaszos állam megkeresi a paneleket, hogy konzultálni szeretne azokkal az államokkal, amelyek állításuk szerint a WTO jogát megsértették. A konzultációra 60 nap áll rendelkezésre, az értesítéstől számított 10 napon belül reagálnia kell a bepanaszolt államnak, amennyiben ez nem történik meg, direktben lehet fordulni a testületekhez. Az érdemi eljárás tehát 60 nap után kezdődik el, ha nem tudnak a felek megállapodni” – mondta a nemzetközi jogász.

Az eljárás egy 3-5 tagú testület előtt zajlik, ennek még fel is kell állnia, és megállapodnia abban, hogy milyen szabályok szerint működjön. Tóth Norbert szerint nagyon hasonlít a „választottbírósági eljárásokhoz”, sokkal kötetlenebb, mint a hagyományos bírósági eljárások.

Arról, hogy ebben az ügyben Magyarországnak kötelező lesz-e részt vennie, Tóth Norbert azt mondta, a WTO főigazgatója akkor is felállítja a testületet, és elindul az eljárás, az ukrán panaszt pedig meg fogják vizsgálni, emiatt tehát érdemes bekapcsolódni.

A kérdés abból a szempontból mégis érdekes, hogy valójában

Magyarország akár panaszkosként, akár bepanaszoltként WTO-eljárásban nagyon régen vett már részt.

„Kereskedelmi ügyekkel foglalkoznak, és az EU-ban közös kereskedelempolitika van, a legtöbb, EU-t érintő ügyben maga az unió vesz már részt bepanaszoltként vagy panaszosként” – mutatott rá.

Ukrajnának Tóth Norbert szerint az lehet a célja az eljárással, hogy az ukrán gabona bejusson valamennyi uniós piacra, lényegében az ezt megakadályozó tagállammal szemben induljon kötelezettségszegési eljárás.

Tóth Norbert elmondta, az eljárás végén jelentés készül, amelyben leírják, milyen módon tud a WTO szabályainak a vesztes fél eleget tenni, vagy ha a bepanaszolt félnek van igaza, abban az esetben is meg lehet támadni az „ítéletet” a fellebbviteli testületnél, de a másodfokú eljárással együtt sem szokott egy évnél tovább tartani egy ilyen ügy.

A három uniós tagállamnak tehát 60 napja van most konzultálni – Szlovákiában és Lengyelországban is parlamenti választások lesznek két hónapon belül… –, ukrán–lengyel és ukrán–szlovák viszonylatban tehát adott, hogy mikor lehet szó megállapodásról, magyar–ukrán viszonylatban viszont Tóth Norbert szerint elképzelhető, hogy igazságszolgáltatási eljárás lesz a „vége”, ez pedig akár valóban kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet.

Megkapták
A genfi székhelyű Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kedden bejelentette, hogy megkapta Ukrajna kérelmét a Magyarországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával „a gabonaexport blokádjával kapcsolatos vitarendezési megbeszélések lefolytatásához”. Ukrajna hétfőn fordult panasszal a WTO-hoz, amiért a három uniós ország – az Európai Bizottság múlt heti döntésének ellentmondva – fenntartotta az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó tilalmát.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök mindemellett felvetette egy kompromisszumos megoldás lehetőségét is, ami korlátozná négy mezőgazdasági termék exportját azzal a céllal, hogy elejét vegyék piaci torzulásoknak a környező országokban. Az ukrán kormányfő egyben figyelmeztetett, hogy Kijev megtorló intézkedésekként betiltaná bizonyos termékcsoportok behozatalát Magyarországról, Lengyelországból, illetve Szlovákiából, ha ezek az országok nem oldják fel saját tilalmukat.
Az Európai Unió májusban ideiglenesen engedélyezte öt tagországnak – Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának -, hogy megtiltsák az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védjék a helyi gazdákat. Az Európai Bizottság azonban nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban. Varsó, Budapest és Pozsony erre válaszul jelentett be saját korlátozásokat az ukrán gabonaimportra vonatkozóan. (MTI)

agrotrend.hu / Infostart / InfoRádió – Herczeg Zsolt