Nem kell mindent letarolni: ez a tanulság az agárdi nádas zóna kapcsán

Úgy fest, a velencei-tavi árkok tisztításának kérdése éppen olyan, mint a foci – mindenki ért hozzá. Az elmúlt időszakban több negatív hangvételű levelet is kapott a gárdonyi önkormányzat, hogy miért kellett meghagyni a nádas, bozótos területet az egyik agárdi árokrészen. Nos, kiderült: nem véletlenül – írja S. Töttő Rita a Fejér Megyei Hírportálon.

A minap adott választ a neki címzett levelekre Tóth István, Gárdony polgármestere, hogy miért hagyták meg a Határárki kikötő és a Tópart utca közelében található egyik árokszakaszon a nádas, bozótos területet, miközben korában komoly ároktisztítási munka zajlott itt.

Fotó: S. Töttő Rita / FMH

Ez így igaz, a feol.hu is tudósítotott arról, hogy nagy erőkkel, önkéntesekkel, hivatali dolgozókkal, vállalkozók segítségével tisztították ki az árkokat és szabadították meg az iszaptól az átfolyásokat. Ám maradt egy szakasz, ahol nem tarolták kopaszra a területet. Ez pedig három levélírónak sem tetszett, és ezért kérdőre vonta az önkormányzatot. Tóth István polgármester a feol.hu-nak is elmondta az okokat.

Az árokok kitisztítása során sok tonnányi iszapot, szemetet, bozótot termeltek ki az alagutakból, sőt, itt a nyílt felszínen is 15 méterig kitermelték azt.

– Ezen a részen azonban van egy sásos, nádas zóna, ahol, a Vízüggyel egyeztetve egy természetes szűrőt hagytunk meg, amely felfogja az ide érkező szemetet, s ahol lecsendesedhet a víz. Ha ez nem lenne, akkor elvinné az iszapot, szemetet az átfolyás a kikötőbe – mutatott rá a polgármester. Ezért van tehát szükség a hasonló természetesen meghagyott területekre.

agrotrend.hu / FEOL, S. Töttő Rita