Átfogó vízügyi program indul a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva

A Magyar Tudományos Akadémia átfogó vízügyi programot indít a klímaváltozás kezeléséhez kapcsolódva. A program nyitókonferenciáján Áder János, Magyarország államfője elmondta: a tudomány képviselői közel 25 éve „dörömbölnek” a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek. Az első konkrét lépésként azt tervezi az MTA, hogy Víztudományi Intézetet hoz létre, amely megalkotja a nemzeti víztudományi programot.

A köztársasági elnök szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka összefügg a vízzel. Világszerte csökken az egy főre jutó édesvíz mennyiség, 2050-re 9 milliárd ember élhet a Földön, miközben a felszíni vizek 90 százaléka nem alkalmas tisztítás nélküli emberi fogyasztásra. Ebből az következik, hogy le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között – mondta Áder János, kiemelve, hogy a klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban helyinek vagy regionálisnak tekintett gondok mára globális problémává váltak, gazdasági, politikai és migrációs következményekkel.

„E program persze nem előzmény nélküli, de minden bizonnyal új fejezetet jelent a magyar víztudományi kutatásokban. Feladatközpontú, rendszerszemléletű, a felfedező kutatásokon alapuló, különböző részterületek kutatócsoportjainak együttműködését igénylő, multidiszciplináris hálózatot szeretnénk kialakítani.” – mondta az Akadémia elnöke. A kormánnyal való hatékony együttműködés azért is kiemelt jelentőségű az akadémia számára, mert Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához.

A világ egyre több területén fellépő és egyre összetettebb hatású vízválság megelőzése érdekében világszerte olyan beruházásokra van szükség, amelyek rendkívül gyors piacbővülést vetítenek előre. A vízgazdálkodás területén globálisan évente legalább 300-400 milliárd dollár fejlesztésre lesz szükség ahhoz, hogy teljesíthetők legyenek az ENSZ új globális fenntartható fejlődési programjában és a párizsi klímamegállapodásban elfogadott célok.

A nemzetközi trendekkel ellentétben a magyar vízgazdálkodás rendszerét az elmúlt évtizedekben inkább az intézmények szétesése jellemezte. A víztudományok szerepe leértékelődött a döntéshozatalban, jelenleg a vízgazdálkodás tudományos támogatása messze elmarad a kívánatostól, bár az utóbbi években már láthatóvá váltak az ellentétes irányú előnyös folyamat, a fokozatos intézményes integráció jelei is – derül ki abból az elemzésből, amelyet a víztudomány helyzetéről készített Lovász László felkérésére egy akadémiai ad hoc elnöki bizottság.

A nemzetközi gyakorlat szerint fontos lenne az integrált vízgazdálkodás, aminek pedig az a feltétele, hogy tudományos megalapozottsággal, rendszerszemléletű megközelítéssel foglalkozzunk a víz természeti és társadalmi körfogásával. A víz témájában érintett természet- és társadalomtudósoknak, valamint mérnököknek ezért integrált kutatásokat kell folytatniuk, szorosan együttműködve a gyakorlati vízgazdálkodás intézményrendszerében dolgozó szakemberekkel.

A hazai agrárium számára hosszútávon is fontos, hogy bőséges víz élteti-e a termőföldeket, az erdőterületeket, avagy annak hiányára kell számítani. Ezért is érdemes figyelemmel követni azt a tevékenységet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia végez a víztudomány terén.

agrotrend.hu / MTA