A repce tápanyag-igénye

A költségek jelentős hányadát kitevő trágyázás gazdaságosan csak szakmailag megbízhatóan mintázott táblák 5 évnél nem régebbi talajvizsgálati eredményeinek felhasználásával, szakmailag megbízható trágyázási szaktanácsadó rendszer segítségével valósítható meg.

A repce fejlődési fázisait nyomon követve megállapítható, hogy legintenzívebb a fejlődése a bimbózástól a virágzásig. A repce fenológiai fejlődésének ebben a szakaszában legnagyobb mennyiségben a nitrogént és káliumot veszi fel, az egyéb tápelemek (foszfor, kalcium, magnézium, stb.) felvétele folyamatos a tenyészidőszak folyamán.

A repce termesztésére tápanyag pótlás szempontjából általánosan jellemző:

– Maga a növényfaj tápanyagigénye magas

– A megfelelő fehérje-olaj arány a tápanyag ellátástól függ

– A tél beállta előtt a repcének megfelelő fejlettségi szintet kell elérnie

– A tavaszi regenerációhoz a növény nagy mennyiségű, könnyen felvehető tápanyagot igényel.

A foszfor- és kálium-hatóanyagok kedvezőbb érvényesülésének feltétele az alapművelés előtti kijuttatás. E tápelemek elmozdulása a bolygatatlan talajban csekély, a foszfor esetében például közepesnél kötöttebb talajokon csak milliméterekben mérhető. A talaj előkészítés ezért fontos szerepet tölt be e hatóanyagoknak a gyökérzónájába való egyenletes bekeverésében. A jóval mozgékonyabb nitrogén mennyiségéről, a kijuttatás időpontjairól több tényező (humusztartalom, talaj kötöttsége, tervezett mennyiség és minőség, elővetemény N-gyarapító hatása, lekerülésének időpontja, tarlón maradt és talajba dolgozott szármaradvány mennyisége, időjárási feltételek stb.) hatását figyelembe véve kell dönteni.

A repce fajlagos tápanyagigénye:

Nitrogén – 50-60 kg/to

Foszfor – 25-35 kg/to

Kálium – 45-55 kg/to

Kalcium (CaO) – 30-50m kg/to

Magnézium (MgO) – 8-10 kg/to

Kén (S) – 12-16 kg/to

Bór (B) – 70-140 g/to

Réz (Cu) – 8-16 g/to

Vas (Fe) – 100-230 g/to

Mangán (Mn) – 380-700 g/to

Cink (Zn) – 110-220 g/to

Molibdén (Mo) – 3-7 g/to