Változások jönnek az agráriumban

Jó hír viszont, hogy a lapunk által megkérdezett szakemberek szerint nem várható jövőre élelmiszerár-emelkedés. Ugyan a kereskedelmet a magasabb élelmiszer-felügyeleti díj s a vasárnapi zárva tartás is kedvezőtlenül érintheti, az üzemanyagárak és rezsiköltségek csökkenése miatt nem indokolt az áremelés. Az idei termés is kedvezően alakult, ezért az alapanyagárak drágulása miatt sem várhatunk magasabb élelmiszerárat.

Ami még várható a következő esztendőben

Tejkvóta. Tavasszal kivezeti az Európai Unió a tejkvótarendszert. A hazai termelők helyzete az áfacsalások és az olcsó, sokszor bizonytalan eredetű import miatt így sem kedvező, azonban a kvóta kivezetése után még rosszabb lesz a helyzet. Az ágazati szereplők a még nagyobb mennyiségű importtermékektől félnek.

Zöldítés. A teljes területalapú támogatás igénybevételének feltétele a jövő évtől az úgynevezett zöldítés követelményeinek teljesítése. A vetésszerkezet kialakításánál figyelembe kell venni, hogy tíz és harminc hektár közötti szántón kétféle növénykultúrát kell termeszteni, harminc hektár felett pedig hármat. A fő növényféle a terület legfeljebb 75 százalékán termeszthető. A szabályozás meglehetősen bonyolult, ezért a gazdáknak nagy figyelmet kell fordítaniuk az új elemre.

Kötelezettségszegési eljárások. Több, a mezőgazdaságot, vidéki életet befolyásoló tényező miatt indított az idén kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen az Európai Bizottság. A jövedékiadó-mentes pálinkafőzés jövőre megszűnik, évi jelképes, ezerforintos összeget kell megfizetniük az önkormányzatoknak a házi főzőknek. A szakemberek szerint ez sem áll szinkronban az uniós adószabályozással, ezért további konfliktusokra számíthatunk. A májustól hatályos földtörvény miatt is farkasszemet nézünk a bizottsággal. Az osztrákok jelentettek fel minket Brüsszelnél, mivel nem tetszett nekik, hogy az új szabályozás szerint el kell hagyniuk – sok esetben bizonytalanul megszerzett – földjeiket. Az EU azt kifogásolja, hogy erre nem kaptak megfelelő határidőt, mivel a törvény hatályba lépése után azonnal megszűnt a jogviszonyuk. A bizottság szerint a földtörvény korlátozza a tőke szabad áramlására vonatkozó jogokat. Szakértők szerint a törvény kiállja az uniós próbát, azonban további csaták várhatók, mivel a szigorú szabályozás sokak érdekét sértheti.

– See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/13363/Valtozasok_jonnek_az_agrariumban#sthash.waKYPws1.dpuf

Az egységes uniós területalapú támogatás hektáronként 69 ezer forint lesz jövőre. Ha a földműves fiatal gazda – tehát negyven év alatti, tevékenységét most kezdi, vagy az elmúlt öt évben kezdte –, akkor hektáronként további 20,5 ezer forintra jogosult. Így egy fiatal mezőgazdasági termelő hektáronként csaknem kilencvenezer forintra lesz jogosult, emellett a kiemelten támogatott ágazatok valamelyikére – például állattartás – további, a korábbinál magasabb összegű pluszpénzt vehet igénybe. Ehhez jönnek a vidékfejlesztési pénzek, tehát a beruházások támogatására igényelhető összegek. Ide tartoznak a termeléshez köthető nemzeti támogatások is, amelyeket számos jogcímen igényelhetnek. A lehetőségek, pályázatok felkutatását, azok elkészítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a falugazdász-hálózat segíti. A fiatal gazdák a vidékfejlesztési forrásokból – különböző jogcímeken – is pályázhatnak külön juttatásokra.

A harmadik Orbán-kormány megalakulását követően a közvetlen támogatásokra adható pénzek koordinálását a Földművelésügyi Minisztérium látja el, azonban a vidékfejlesztési források a Miniszterelnökséghez kerültek. Ennek a támogatáselosztásnál van jelentősége.

Átcsoportosítások

 Jövőre lehetőség nyílik arra, hogy az uniós közvetlen támogatásokat átcsoportosítsa hazánk. Ennek tükrében az 1200 hektár feletti nagybirtokoktól a területalapú támogatás egészét, 1037 és 1200 hektár között annak öt százalékát vonják el és csoportosítják át a vidékfejlesztési büdzsébe. A tervek szerint az így felszabaduló húszmilliárd forintból az állattenyésztőket erősítené a kormány, mivel az ágazat sok szegmense nem képes a hazai igényeket sem kielégíteni. A lépést több szervezet, valamint az ellenzék is élesen bírálta. A változásokat figyelembe véve összességében 2020-ig 1,9 milliárd euróval jutnak több pénzhez a magyar gazdák, az állattartók pedig a korábbi 4,7 milliárd forint helyett jövőre 10,7 milliárdot kapnak közvetlen támogatások formájában. A munkaigényes ágazatok, mint a zöldség-gyümölcs termesztés, is nagyobb összegeket nyerhetnek el. Az átcsoportosítás, valamint az új támogatáselosztás célja, hogy nemzeti pénzekből is erősítsük ezeket az ágazatokat, mivel az unió a szántóföldi növénytermesztést helyezi előtérbe. A többlet a termeléshez kötött támogatásokon keresztül a következő tevékenységekre jár: húshasznúanyatehén-, hízottbika-, tejhasznútehén- és anyajuhtartásra. A zöldség-gyümölcs ágazatban a rizs, a cukorrépa, a zöldségnövények, az ipari zöldségek, gyümölcsösök, bogyósok és fehérjenövények termesztői kaphatnak pluszforrásokat.

A mezőgazdaságban jelenleg közel kétszázezren dolgoznak, azonban a munkavállalók átlagéletkora magas, ezért cél, hogy több fiatal dolgozzon a a mezőgazdaságban.

Nyertes az élelmiszeripar

A minőségi élelmiszer-előállítás érdekében, valamint a hazánk történelmében nagy hagyományokra támaszkodó szektor erősítésére, az ágazat fejlesztésének érdekében 2020-ig háromszázmilliárd forintot különített el a kormány. Ebből többek között kisüzemeket, feldolgozókat, vágóhidakat lehet létrehozni, de a meglévő létesítmények fejlesztésére is jut pénz. Az összeg felhasználhatóságának részletei még nem ismertek.

Folytatódik 2015-ben az élő sertéssel és hasított sertéshússal megkezdett áfacsökkentés is. Januártól 27 százalékról öt százalékra csökken az élő, a hasított fél és negyed szarvasmarha, a juh és kecske értékesítésére alkalmazott áfakulcs is. A fogyasztók ugyan nem tapasztalhattak a sertéstermékeknél árcsökkenést, azonban az ágazati szereplők egyértelmű pozitív hatásokról számoltak be: nőtt az állatlétszám, visszaszorult az import és a feketekereskedelem. Jövőre sem várható az alapvető élelmiszerek adókulcsának drasztikus csökkentése, azonban a Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint folyamatosan napirenden van a mérséklés.
– See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/13363/Valtozasok_jonnek_az_agrariumban#sthash.waKYPws1.dpuf

Az egységes uniós területalapú támogatás hektáronként 69 ezer forint lesz jövőre. Ha a földműves fiatal gazda – tehát negyven év alatti, tevékenységét most kezdi, vagy az elmúlt öt évben kezdte –, akkor hektáronként további 20,5 ezer forintra jogosult. Így egy fiatal mezőgazdasági termelő hektáronként csaknem kilencvenezer forintra lesz jogosult, emellett a kiemelten támogatott ágazatok valamelyikére – például állattartás – további, a korábbinál magasabb összegű pluszpénzt vehet igénybe. Ehhez jönnek a vidékfejlesztési pénzek, tehát a beruházások támogatására igényelhető összegek. Ide tartoznak a termeléshez köthető nemzeti támogatások is, amelyeket számos jogcímen igényelhetnek. A lehetőségek, pályázatok felkutatását, azok elkészítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a falugazdász-hálózat segíti. A fiatal gazdák a vidékfejlesztési forrásokból – különböző jogcímeken – is pályázhatnak külön juttatásokra.

A harmadik Orbán-kormány megalakulását követően a közvetlen támogatásokra adható pénzek koordinálását a Földművelésügyi Minisztérium látja el, azonban a vidékfejlesztési források a Miniszterelnökséghez kerültek. Ennek a támogatáselosztásnál van jelentősége.

Átcsoportosítások

 Jövőre lehetőség nyílik arra, hogy az uniós közvetlen támogatásokat átcsoportosítsa hazánk. Ennek tükrében az 1200 hektár feletti nagybirtokoktól a területalapú támogatás egészét, 1037 és 1200 hektár között annak öt százalékát vonják el és csoportosítják át a vidékfejlesztési büdzsébe. A tervek szerint az így felszabaduló húszmilliárd forintból az állattenyésztőket erősítené a kormány, mivel az ágazat sok szegmense nem képes a hazai igényeket sem kielégíteni. A lépést több szervezet, valamint az ellenzék is élesen bírálta. A változásokat figyelembe véve összességében 2020-ig 1,9 milliárd euróval jutnak több pénzhez a magyar gazdák, az állattartók pedig a korábbi 4,7 milliárd forint helyett jövőre 10,7 milliárdot kapnak közvetlen támogatások formájában. A munkaigényes ágazatok, mint a zöldség-gyümölcs termesztés, is nagyobb összegeket nyerhetnek el. Az átcsoportosítás, valamint az új támogatáselosztás célja, hogy nemzeti pénzekből is erősítsük ezeket az ágazatokat, mivel az unió a szántóföldi növénytermesztést helyezi előtérbe. A többlet a termeléshez kötött támogatásokon keresztül a következő tevékenységekre jár: húshasznúanyatehén-, hízottbika-, tejhasznútehén- és anyajuhtartásra. A zöldség-gyümölcs ágazatban a rizs, a cukorrépa, a zöldségnövények, az ipari zöldségek, gyümölcsösök, bogyósok és fehérjenövények termesztői kaphatnak pluszforrásokat.

A mezőgazdaságban jelenleg közel kétszázezren dolgoznak, azonban a munkavállalók átlagéletkora magas, ezért cél, hogy több fiatal dolgozzon a a mezőgazdaságban.

Nyertes az élelmiszeripar

A minőségi élelmiszer-előállítás érdekében, valamint a hazánk történelmében nagy hagyományokra támaszkodó szektor erősítésére, az ágazat fejlesztésének érdekében 2020-ig háromszázmilliárd forintot különített el a kormány. Ebből többek között kisüzemeket, feldolgozókat, vágóhidakat lehet létrehozni, de a meglévő létesítmények fejlesztésére is jut pénz. Az összeg felhasználhatóságának részletei még nem ismertek.

Folytatódik 2015-ben az élő sertéssel és hasított sertéshússal megkezdett áfacsökkentés is. Januártól 27 százalékról öt százalékra csökken az élő, a hasított fél és negyed szarvasmarha, a juh és kecske értékesítésére alkalmazott áfakulcs is. A fogyasztók ugyan nem tapasztalhattak a sertéstermékeknél árcsökkenést, azonban az ágazati szereplők egyértelmű pozitív hatásokról számoltak be: nőtt az állatlétszám, visszaszorult az import és a feketekereskedelem. Jövőre sem várható az alapvető élelmiszerek adókulcsának drasztikus csökkentése, azonban a Földművelésügyi Minisztérium közlése szerint folyamatosan napirenden van a mérséklés.
– See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/13363/Valtozasok_jonnek_az_agrariumban#sthash.waKYPws1.dpuf