Könnyebben kap hitelt egy agrárcég a bankoktól

Mindezt a Budapest Banknál azzal indokolták, hogy többségük fogyasztásra termel és termékeikre a kereslet stabil maradt a válság alatt, ha némileg csökkent is. Másfelől a támogatási rendszer is jórészt változatlan maradt, a korábbi források 2009−2011 során is elérhetők voltak, így a válság nem viselte meg a gazdálkodókat annyira, mint néhány iparágat. Mi több, az exportra termelő cégekre jó hatással volt a devizaárfolyamok alakulása, náluk már a növekedés jelei is megfigyelhetők. Az Ersténél mindehhez azt teszik hozzá, hogy a termékárak színvonala magas, a támogatási rendszer kiszámítható, s a cégek az elmúlt több mint tíz évben a folyamatos támogatásoknak köszönhetően fejlődhettek. Mindez különösen igaz a növénytermesztő cégek esetében. Jelentős pozitívumnak tartják a banknál azt, hogy ebben az ágazatban elég nagy a kötődés a tevékenységhez.

Az UniCredit Bank 2011-ben megújította agrárfinanszírozási stratégiáját, aminek eredményeként 2012-ben az agráriumot üzletpolitikájában az egyik kiemelt szektornak tekinti, mivel a banknál úgy látják, hogy a magyar mezőgazdaság helyzete alapvetően stabil, az ágazat növekedésre képes. A bank a mezőgazdaság finanszírozása során általában az ügyfelek egyedi igényeihez szabott ajánlatok kidolgozására törekszik, amelyek ugyanakkor sokban kapcsolódnak a támogatásokhoz.

Óvatosabban fogalmaznak ugyanakkor a Takarékbank szakértői. Álláspontjuk szerint az agrárium messze nem a legbiztosabban hitelezhető ágazat, hiszen nagy a kockázati kitettsége − például a hazánkban tapasztalható változékony időjárásnak (aszály, belvíz) és az egyéb természeti tényezőknek. Bizonyos hiteltermékek esetében ugyanakkor − például támogatás-előfinanszírozásnál − valóban alacsonyabb kockázatú a hitelkihelyezés az "átlagosnál". A BB szakértői is az időjárási kockázatokra emlékeztetnek, ám szerintük az utóbbi időben az élelmiszeriparban az árfolyamváltozások kiszámíthatatlansága, az állattenyésztésnél a takarmányárak drasztikus emelkedése nehezítette az agrárvállalkozások helyzetét. A bank megítélése szerint a vállalkozások jelentős része még alultőkésített, ezek likviditási problémákkal küzdenek, így többségük elhalasztja a nagyobb, kapacitásnövelő fejlesztéseket − még akkor is így van ez, ha az EU-támogatásoknak köszönhetően a magyar agrárüzemek technológiai megújulása felgyorsult. A támogatott beruházások közül a termékfejlesztésre, állattenyésztő telep korszerűsítésére fordított források kerültek előtérbe az utóbbi években. Fedezeti és önerőproblémákkal igen sokszor találkoznak a Magyar Fejlesztési Bank szakértői is, akik a fentiek miatt szintén óvnak attól, hogy úgy gondoljuk, az agrárcégek hitelezhetőbbek, mint más vállalatok. Persze − ismerik el ők is − a forgóeszközhitelek nyújtása könnyebb, mivel nem szükséges önerő, de a fedezet a legnagyobb cégek kivételével ott is problémát jelent.

Az viszont egyértelmű a bank szerint, hogy az agrárvállalkozó jóval fegyelmezettebb adós, mint a "sima" vállalkozó, ezért a Takarékbank tapasztalatai szerint az ágazatban valamivel jobbak a visszafizetési mutatók a hitelportfólió más ügyfélköréhez, egyéb termékeihez viszonyítva. Ezt támasztják alá a Takarékbank által immár ötödik éve forgalmazott Gazdahitel-Gazdakártya hitelkonstrukció beváltási adatai, és ezt várják a banknál a nemrégiben bevezetett Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel-termék esetében is.
A Gazdahitel-Gazdakártya konstrukcióban igényelt folyószámlahitelek darabszáma és fennálló állománya 2011 végéhez képest stagnált: 2100−2200 közötti hitelszerződésben a kihelyezett állomány 12 milliárd forint körül alakult. Az induló Agrár Széchenyi Kártya konstrukcióban ugyanakkor drasztikus a felfutás: a szerződő takarékszövetkezeteknek köszönhetően immár 115 hitelintézet vesz részt a forgalmazásban, június végéig a Takarékbanknál már 115 ügyletet kötöttek, közel 800 millió forint értékben.

Forrás: Napi Gazdaság