Csak azt és annyit szórjunk, amennyit szükséges!

A fenti folyamat végső soron nemcsak a termelés jövedelmezőségét, hanem a biztonságos élelmiszerellátást is veszélybe sodorhatja.

A probléma megoldásának egyik útja lehet a tápanyag visszapótlás szintjének emelése, ami nyilvánvalóan költségnövekedéssel jár. A másik út a ráfordítások azonos szintje mellett is járható. Ennek során a szántóföldi növények szükségletének megfelelő arányban juttatjuk ki a tápelemeket. Úgy, hogy ez a költségeinket nem növeli. Nézzünk meg egy példát erre!

Az összetett műtrágyák közül 2010-ben az NPK 15-15-15 fogyott a legnagyobb mennyiségben. Az összetett műtrágya forgalom csaknem harmadát adta ez az összetétel. Termesztett növényeink tápanyag igénye viszont a legritkább esetben mutatja ezt az 1:1:1 arányt.

Az őszi búza fajlagos tápanyagigénye például 1 tonna szem és a hozzá tartozó melléktermék (szalma) felépítéséhez 27 kg N,  11 kg P₂O₅ és 18 kg K₂O, vagyis összesen 56 kg NPK vegyes hatóanyag a tenyészidőszak során. Természetesen az elővetemény, a talaj fizikai tulajdonságai és tápanyag szolgáltató képessége a kijuttatandó műtrágya mennyiségét módosítja, ezért a fenti arányt célszerű talajvizsgálatra alapozottan megállapítani.

őszi vetésű növényeink, így a búza esetében az alapműtrágyázás célja az őszi fejlődéshez szükséges nitrogén, valamint a teljes tenyészidőszak folyamán szükséges foszfor és kálium mennyiségének a biztosítása. A tavaszi fejtrágyázások szerepe a tenyészidőszak második felében jelentkező nitrogénigény kielégítése, mégpedig a növény tápanyagfelvételének dinamikájához igazodva, megosztva a nitrogén mennyiségét. Ennek figyelembe vételével, az őszi alaptrágyával kijuttatandó nitrogén mennyisége 5,4 kg. Ehhez jön a 11 kg P₂O₅ és 18 kg K₂O teljes mennyisége. Így a növény fajlagos tápanyagigényének kielégítéséhez szükséges N:P:K arány megközelítően 0,3:0,6:1, ami lényeges eltérést mutat az előbbi 1:1:1 aránytól.

Justus von Liebig „A szerves kémia mezőgazdasági és élettani alkalmazása” című 1840-ben publikált műve óta tudjuk, hogy a termés nagyságát a növények igényéhez képest minimumban lévő tápelem határozza meg. Tehát a termést valamennyi tápanyag mennyisége és aránya együttesen szabja meg, így termésnövekedést leginkább a minimumban lévő elem pótlásával lehet elérni.

Így az NPK hatóanyagok 1:1:1 arányú őszi kijuttatásával a felesleges nitrogén veszendőbe megy, a növény foszfor és kálium igényét viszont hiányosan elégítettük ki. Előbbi nemcsak felesleges többlet költséget jelent, hanem a környezetet is terheli, míg utóbbi miatt a növény a tervezettnél kevesebbet fog teremni, mert éhezik.

Tehát a gazda egyrészt többet költött, mint kellett volna, másrészt kevesebbet szórt abból, amire a növénynek szüksége lett volna a többlet termés kineveléséhez. A megoldás, ha a feleslegre költött összeget a hiány fedezésére fordítjuk. Így a költségeink emelkedése nélkül tudjuk növelni a termés mennyiségét és javítani annak minőségét.

A Fertilia mottója: Csak azt és annyit szórjunk, amennyit szükséges! A rendszeres kutatás-fejlesztés éppen ezért arra irányul, hogy a termelő a rendelkezésére álló költségkeretet a lehető leghatékonyabban tudja felhasználni és ezzel a lehető legnagyobb jövedelmet tudja elérni a növénytermesztés során. Ennek a kutató-fejlesztő munkának az eredménye a Gramix NPK termékcsalád.

Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens, a gödöllői Szent István Egyetem Növénytermesztési Tanüzem igazgatójának vizsgálata szerint a hozamnövekedés és a termés minőségének javulása meggyőző hektáronkénti jövedelemtöbbletet eredményezett az egyedi Gramix NPK alkalmazása során.

A kísérlet igazolta, hogy a talajvizsgálatra alapozott és a növény igényeire szabott egyedi Gramix NPK használatával átlagosan 18%-kal nőtt a termésátlag. A mennyiség növekedése és a minőség javulása következtében a jövedelem 25%-kal növekedett.