Még több támogatás jut a gazdáknak az MVH új elnöke szerint

– Március elsejétől vette át a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökségét, előtte több mint fél évig nem töltötte be senki ezt a tisztséget. Milyen feladatok fogadták, milyen sürgős változtatásokat kellett elvégezni?
– Valóban nem volt elnöke a hivatalnak, azonban a munka elvégzését ez nem befolyásolta. Ugyanakkor ettől az évtől már az új európai uniós közös agrárpolitika szerint kell dolgoznunk, emellett készül a szintén új Vidékfejlesztési Program is. A jelenlegi, 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban teljesen más rendszer szerint kell dolgoznunk számos, eddig még nem alkalmazott támogatási jogcímmel.
– Hogyan készül fel az MVH ezekre az új kihívásokra?
– Óriási feladat a felkészülés, amelyre nagyon rövid idő áll rendelkezésre, mivel áprilistól kezdődik az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Elmondhatom, az MVH számára 2015 az eddigi legnehezebb év. Mind a jogszabály- és rendeletalkotás, mind a képzés oldaláról is fel kell készülnünk. A kérelmek benyújtásához a gazdálkodókat olyan új informatikai rendszer kialakításával tudjuk segíteni, amely az előzőnél sokkal ügyfélbarátabb, egyszerűbben kezelhető. Ezt nagyon fontosnak tartom, mivel bonyolult pályázati rendszerről van szó, nagyon sok jogcím lesz, sok pénzt kell szétosztanunk. Az ügyfélbarátabb informatikai rendszer mellett a legegyszerűbb pályázati kiírásokkal, bírálatokkal és ellenőrzésekkel kívánjuk támogatni a gazdálkodókat. Azt tartom az egyik legfontosabb célnak, hogy a jogszabályi kereteink ne legyenek szigorúbbak az uniós előírásoknál. Fontos, hogy a bonyolult rendszerben gazda- és ügyfélközpontú hivatallal találkozzanak az érintettek.
– A rendszer mellett a munkatársakat is felkészítették az új feladatokra?
– Igen, a képzések is igazodnak az új rendszerhez, összesen 670 falugazdászt képeztünk és készítettünk fel arra, hogy az egységes kérelmek benyújtásához minden segítséget meg tudjanak adni a gazdáknak. A hivatal munkatár­sait is bevontuk a képzésbe, így az ügyfélszolgálati munkatársak is tudnak segíteni.
– Melyek a legfontosabb új elemek a 2020-ig tartó uniós pénzügyi időszakban?
– Az úgynevezett mezőgazdasági kistermelői rendszer. Ennek az a lényege, hogy lehetővé teszi az egyszerűsített kérelembeadást azon gazdálkodóknak a számára, akik hozzávetőleg öt-hat hektár területtel rendelkeznek, az éves támogatásuk pedig nem haladja meg az 1250 eurót. Az egyszerűsített kérelembenyújtás mellett mentesülnek az egyéb kötelezettségek, például a zöldítés alól. A múlt évben benyújtott 170 ezer egységes kérelem egy részét már egyszerűsített formában adhatják be az érintettek ettől az évtől. Ez szintén gyorsabb elbírálást tesz lehetővé. Fontos megemlíteni, hogy ezt a könnyített igénylést csak augusztus 15-ig lehet kérelmezni. A második fontos új elem a zöldítés, amely az ökológiai és éghajlatkímélő technológiák alkalmazását erősíti. Erre három lehetőség van: a terménydiverzifikáció, tehát több növény termesztése egy gazdálkodó területén, másik lehetőség az állandó gyepterület fenntartása, a harmadik pedig az ökológiai területek létesítése. Ökológiai terület lehet például fás sáv, de lehet alkalmazni nitrogénmegkötő növényeket is. A zöldítés és a területalapú támogatás együttes támogatási összege az elmúlt évhez hasonlóan mintegy hetvenezer forint. Ehhez a két tételhez jár még az érintetteknek a szintén új elemként bevezetett fiatalgazda-támogatás, amely hektáronként megközelítőleg húszezer forintos kiegészítés, ha a termelő negyvenévesnél fiatalabb. A támogatás kilencven hektárig jár, és el kell választani a készülő Vidékfejlesztési Programba beépített, szintén a fiatal gazdákat támogató jogcímtől.
– Nehezíti a munkát, hogy minisztériumi szinten is változott a rendszer, és az agrárpénzek továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében maradnak, azonban a vidékfejlesztési támogatások a Miniszterelnökséghez kerültek?
– Többletmunkát jelent a változás mind a kifizetéseknél, mind az ellenőrzéseknél, amelyek így összetettebbé válnak. A megnövekedett feladatok felvetik az ellenőri létszám növelésének szükségességét, mert mind az új komponensek, mind a Vidékfejlesztési Program pályázatainak lebonyolítása pluszterhet ró a hivatalra. A két kormányzati szerv, valamint a hivatal a jogszabály- és programalkotás területén is együttműködik, összehangolt a rendszer.
– Említette, hogy áprilistól kezdődik az egységes kérelmek benyújtásának időszaka. Milyen határidőkre kell figyelniük a gazdálkodóknak?
– A kérelmek benyújtásának hivatalos határideje május 15. Az Európai Unió ebben az évben lehetőséget biztosított arra, hogy tagállami döntés esetén június 15-re tolódjon a határidő. Arra szeretném figyelmeztetni a gazdákat, hogy lehetőség szerint május 15-ig nyújtsák be az egységes kérelmeket, mivel az átfutási idő miatt így válik biztosítottá, hogy októberben megkapják az idei támogatás előlegét. A június 15-i dátumnál elképzelhető, hogy az előlegfizetés jelentősen csúszna. Figyelni kell a benyújtás ütemezésére, nem feltétlenül érdemes élni tagállami szinten a plusz egy hónapos lehetőséggel, azonban egy-két hét még nem jelenthet problémát.
– Hol tartanak a tavalyi támogatás­kifizetések?
– A legfontosabb jogcímeknél a kifizetések aránya meghaladja a kilencven százalékot. Azoknál a jogcímeknél, ahol az ügyintézés összetettebb, még el kell végezniük ellenőrzéseket a kollégáknak. Itt többek között a túligényléssel kapcsolatos intézkedések vannak hátra, amelyek emiatt gátolják a kifizetést. A munka folyamatos.
– Az új pénzügyi ciklusban nagyobb összeghez jutnak a vidékiek, jobban járnak a gazdák?
– Évente több százmilliárd forint érkezik Magyarországra az Európai Uniótól a gazdákhoz. Ez egy óriási lehetőség, kiegészítve a vidékfejlesztési támogatással. A munkaigényes ágazatok, tehát az állattartás és a kertészet támogatására soha nem látott összegeket használhatunk fel. Olyan lehetőség ez a vidéki emberek és az önkormányzatok számára, amelyre még eddig sohasem volt példa Magyarországon.
– Nem idegen öntől a mezőgazdaság, a vidéki élet. Mivel foglalkozott, mielőtt kinevezték a hivatal élére?
– Az egész életemben az agráriummal és a vidék ügyeivel foglalkoztam. Korábban a felsőoktatásban dolgoztam, hét éven keresztül vezettem növénytermesztési tangazdaságot, az utóbbi években a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja voltam. Új kihívásokat jelent számomra, hogy az oktatás területéről az államigazgatáshoz kerültem. Az MVH-nál a jövőben a szakmaiságot szeretném előtérbe helyezni, legfontosabb célkitűzésem, hogy megkönnyítsük a gazdák dolgát, amelyet a kormányzat is támogat. Korábban részt vettem az államigazgatással kapcsolatos kormányzati munkákban is: a 2010-es vörösiszap-katasztrófát követően a tájrehabilitációs szakmai konzorcium vezetésével bíztak meg, amely nagyon szoros összefogással valósult meg.

Forrás: magyarhirlap.hu