Hírek

Újabb üzemek bedőlésétől tartanak a húsiparban

Aggasztó a helyzet a sertéságazatban: a takarmányárak szinte nem változtak a tavalyi rekordok óta, az élősertés-árak mérséklődnek, a feldolgozók továbbra is bajban vannak: egyes becslések szerint legkevesebb négymilliárd forinttal tartoznak a sertésbeszállítóknak.

Létrehozva:

|

A sertéstartók egy része nem bízik abban, hogy a kormány érdemi lépéseket tenne az ágazat érdekében − a bejelentett sertésstratégiát és az elindítására adott 2,6 milliárd forintot pedig kevésnek találják. A kedvezményes ötszázalékos áfakulcsnak csak akkor volna hatása, ha a teljes termékpályára vonatkozna; már most hallani olyat, hogy akkor majd darabolva importálnák az áfával trükközők a félsertést − mondta lapunknak Zsótér László, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének sertéstenyésztői országos választmányának elnöke. Ráadásul mivel eddig a termelők megkapták a 27 százalék áfát is az élő sertés után, átmenetileg ennyivel nagyobb likviditással dolgoztak, az ötszázalékos kulcs azonban csökkentené azt a napi gondokkal küszködő állattartóknál.

Ha a trendek folytatódnak, jövő tavaszra több közepes húsüzem is bedőlhet − véli Zsótér −, köztük a nemrég megmentett pápai és gyulai üzemek is. Csak a legnagyobb két-három feldolgozó marad talpon. Ez pedig az állomány csökkenésével, jelentős létszámleépítésekkel jár majd, noha a legtöbb nagyobb gazdaságot állománytartási kötelezettség terheli uniós támogatással megvalósult beruházásai miatt. Több vállalkozás is csak e kötelezettség lejártát várja, utána leépíti az állományát − mondta Zsótér László. Az élőállat-export csak akkor megoldás, ha a nyugat-európai élősertés-áraknál lényegesen olcsóbb a magyar előállítás, és fuvarköltséggel megfejelve is megéri innen vásárolni.

A felvásárlási árak kilogrammonként 370−420 forint között szóródnak; jelenleg azok kapják a legjobb árakat, akik leszerződtek egy-egy feldolgozóval, míg a spotpiacon értékesítők a legalacsonyabbakkal kénytelenek beérni. A termelők azonban a bedőlt üzemekben ragadt követelések miatt bizalmatlanok. Ma elsősorban az számít a felvásárló kiválasztásánál, hogy ki fizet a legrövidebb határidővel − mondta a Napi Gazdaságnak Wágenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója. A legjobb, 30 napos határidőt manapság egyetlen cég adja meg, a 60−90 napos határidő számít átlagosnak.

A sertésstratégia kapcsán van egyfajta várakozás az ágazatban, de egyre inkább konkrét intézkedéseket várnak a termelők a kormányzattól − figyelmeztetett Wágenhoffer. A MÁSZ múlt hét végén többek között azt javasolta a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy amíg a stratégia megvalósítása megindul, az ágazat helyzetén javíthatna, ha elfogadnák az élő sertésre és félsertésre kigondolt ötszázalékos áfakulcsot, illetve mérsékelnék esetükben a visszaigényelt áfa kiutalására rendelkezésre álló 75 napot. Jó lenne, ha a kormány stratégiai együttműködési megállapodást kötne a nagyobb feldolgozókkal, például rögzíteni lehetne, milyen előnyökkel járna a cégeknek, ha magyar sertést vásárolnának.

Nagy lépés lenne a feketegazdaság visszaszorítására, ha megkezdődne a sertéstartással kapcsolatos adatbázisok összekapcsolása, illetve az egyedi sertés-nyilvántartási rendszer kiépítése. Ma senki nem tudja pontosan, hány sertést tartanak Magyarországon, és azt sem, hogy mekkora az egy főre eső éves sertéshúsfogyasztás. A stratégia végrehajtásához komolyan fejleszteni kellene a hazai tenyészállat-előállítást is − főleg, ha döntően hazai fajtákból szeretnénk növelni az árutermelésre szánt állományt −, jelenleg ugyanis a tenyésztők nem tudnának egy ezres nagyságrendű kocasüldő-rendelést kielégíteni.

A visszaeső fogyasztás és a feketegazdaság támasztotta verseny mellett nem látunk lehetőséget a belföldi értékesítés növelésére − mondta lapunknak Francesco Pini, a kiskunfélegyházi Hungary Meat Kft. elnöke. A cég árbevétele 2012-ben 91 milliárd forint volt. A fő gond a magas áfakulcs, így a vállalatot érzékenyen érintette a fordított áfafizetés bevezetésének elmaradása. Az elmúlt négy hónapban az exportértékesítés is visszaesett, ezért tartanák fontosnak például, hogy lezáruljanak a kínai exporttal kapcsolatos magyar egyeztetések. Egyelőre várat magára az az engedély is, amely lehetővé tenné, hogy a vágóhíd az eddigi évi egymillió helyett másfél millió sertést dolgozzon fel, ami jelentősen javítaná az eredményességet.

Forrás: Napi Gazdaság

 

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook