Óriástámogatás kellene a sertésállomány megduplázásához

Ez az első lépés lehet a Nemzeti Vidékstratégiához kapcsolódóan kidolgozott hétéves sertéstenyésztési program megvalósítása felé, amelynek keretében 3 millió sertéssel szeretné növelni a magyar állományt a kormány. A támogatás jelzésértékű az ágazat számára, bár azt, hogy mennyire elenyésző a cél eléréséhez szükséges forrásokhoz képest, a szaktárca is tudja. A Vidékfejlesztési Minisztérium által a kormány számára készített, még jóváhagyásra váró − előterjesztés szerint ugyanis a jelenlegi támogatási szinten felül 666 milliárd forintnyi fejlesztési támogatás, valamint 868 milliárd forintnyi kamattámogatott banki és integrátori hitel révén lehetne megduplázni a jelenleg átlagosan épp hogy évi 3 milliós sertésállományt.

A program egyébként azzal számol, hogy megvalósulása esetén újabb 3 millió sertés mintegy 180 milliárd forinttal növelhetné az ágazat bruttó kibocsátását, az élelmiszeripar termelési értékét pedig 225-250 milliárddal, továbbá megszűnne az élősertés-import is. Egy ekkora állománynövekedés mintegy 2,7-3 millió tonna takarmányigény-növekedést jelentene. Az állománybővülés önmagában fél százalékkal járulhatna hozzá a GDP-hez, de a kapcsolódó szektorok − állategészségügy, takarmányipar, állatgyógyászat − teljesítménybővülése is jelentős lenne. A sertéságazatból származó áfabevétel 18, míg a kapcsolódó ágazatokkal együtt akár 45 milliárd forint is lehet. Magyarországi feldolgozás esetén 9 ezerrel bővülhetne a feldolgozóipari álláshelyek száma, a termelő, feldolgozó és kapcsolódó ágazatokban foglalkoztatottak után a 2011-es adószabályok szerint számolt szja-bevétel 6-7,5 milliárddal, az egyéb járulékbevételek pedig 12-15 milliárd forinttal emelkedhetnének éves szinten.

Az átfogó program foglalkozik a feketegazdaság visszaszorításával, a termeléssel, az integrációval, a bérhizlalással, a kutatás-fejlesztéssel és szaktanácsadással, a forgóeszköz-finanszírozással és a marketingtevékenységgel is. A megtárgyalásra váró előterjesztés tételesen, határidőkhöz kötve sorolja az egyes tárcáknak a program megvalósításával kapcsolatos feladatait. A VM-nek 2012 augusztusáig kellene felmérnie a hazai sertéságazat termelői és feldolgozói kapacitásait, azt, hogyan biztosíthatná az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet központi teljesítményvizsgáló rendszerének, illetve a hazai tenyésztés genetikai alapjainak fejlesztéséhez szükséges pénzügyi hátteret, a vágóhídi húsminősítési rendszer, az ágazat termelési és piaci információs rendszerének fejlesztési lehetőségeit. Szintén július végéig kellene a VM és az NFM szakértőinek áttekinteniük az MFB Zrt. által működtetett, a sertés-termékpályához kapcsolódó vállalkozásokat érintő egyedi hitelkonstrukciók működését és javaslatot tenni azok fejlesztésére, átalakítására. Szeptember végéig pedig, ha a kormány is jóváhagyja, megvizsgálnák az állattenyésztő vállalkozások hitelezésének bővítéséhez szükséges új fedezetek − mint a termőföld vagy a közraktárjegy − bevonhatóságának lehetőségét, illetve kidolgoznának egy, a sertéstermelői integrációk, állattenyésztők kamat- és kezességtámogatott MFB-s forgóeszköz-hitelkonstrukciót is.
Hamarosan 40 milliárd forint értékben pályázatot írnak ki az állattartó telepek korszerűsítésére, és támogatásra számíthatnak a génmegőrzés érdekében őshonos állatok tartására berendezkedő gazdálkodók is − jelentette be Czerván György az MTI tudósítása szerint. Jelenleg 35 védett állatfajta − szarvasmarha, sertés, juh − tartozik ebbe a körbe. Az élelmiszer-feldolgozó kisüzemek kapacitásának bővítésére az idén 5 milliárd forint támogatási keret áll rendelkezésre, ezen belül maximum 100 millió forintot nyerhetnek el a kisvállalkozók.

ÍForrás: Napi Gazdaság