Profiltisztítás, megújulás: agrárszakképzők hálózatba tömörítve

 Így fogalmazta meg Román István, a Földművelésügyi Minisztérium agrárszakképzésért felelős helyettes államtitkára a megújuló agrárszakképzés egyik legfontosabb feladatát Kaposváron.  A helyettes államtitkár a Földművelésügyi Minisztérium fenntartása alá tartozó szakképző iskolákat keresi föl, országjáró körútjának harmadik állomása volt a Móricz Zsigmond mezőgazdasági szakképző iskola. Ahol a kamara képviselőivel, termelőpartnerekkel, a szakképző intézmény vezetésével egyeztetett a képzés tervezett átalakításáról. Ennek egyik legfontosabb elemeként említették egybehangzóan a résztvevők a tangazdaságok minél szélesebb körű fejlesztését.
– A gyakorlati képzések legfontosabb területei a tangazdaságok – mondta Román István –, hiszen fontos, hogy a gyerekek más az iskolában használható gyakorlati képzésben részesüljenek. Fejlesztésük tehát fontos feladat, s erre források is rendelkezésre állnak.
Az agárszférában hiányszakmaként említette az elmúlt évek tapasztalata alapján a mezőgazdasági gépészt, s néhány megyében a gazdaképzést.

Az agrárgazdaságban végbement komoly változások a szektor bővülésének irányába mutatnak Román István szerint.
– Ilyen pozitív folyamat, hogy a foglalkoztatottak száma a 2010-es 173 ezer főről 2013-ra 192 ezerre nőtt – mondta. – A mezőgazdasági beruházások is élénkülnek, 2013-ban 9,1 százalékkal, 2014 első félévében pedig 18,5 százalékkal. S az agráriumban 2010 és 2014 között 30 százalékkal növekedett a kibocsátás, vagyis az értékesített javak összértéke. 2020-ig 212 milliárd forint munkahelyteremtést segítő pluszt támogatás jut az állattenyésztés javára, elsősorban a húsmarha-, a sertés-, a baromfi-, és juhtenyésztésre. Ennek jelentős része hazai forrás lesz. A hazai élelmiszeripar megerősítése is fontos feladat, s a munkaerőigényes ágazatok, a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztése is prioritást élvez.

Román István előadásában nem titkolta, hogy vannak bőven megoldandó problémák az agrárszakképzésben.
– Ilyen, hogy egyre kevesebb gyerek választja általánosságban a szakképzéseket – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. – Sok helyen munkaerőproblémák vannak, mert nincsenek megfelelő kvalitású szakemberek. Nagy hátrány ugyanakkor, hogy többféle fenntartótól érkező, különböző állapotú intézményekről van szó. Kaposváron jó állapotú az intézmény, s az általános trenddel szemben itt nincsenek beiskolázási problémák sem, Kaposváron éppen az a feladat, hogy új tantermekkel bővítsük az intézményt.

A helyettes államtitkár szerint az agrárszakképzés célja az agárgazdasági elképzelések megvalósulását támogató képzés kialakítása. – Ehhez a Földművelésügyi Minisztérium 59 agrárszakképzési intézményét komplex agrárszakképző-hálózatba kell szervezni – mondta Román István –, s egyfajta profiltisztítást is végre kell hajtani. Fontos feladat még az alacsony létszámigényű képzések koncentrálása: borászképzésre például egyik képzési helyre sem jelentkezett megfelelő számú gyerek, így az idén már csak az egyik helyen engedtük elindítani a képzést megfelelő létszámmal. A tangazdaságokat pedig nem egyszerűen csak fejleszteni kell, hanem némelyeket bemutató gazdaságokká alakítani. Ezek nemcsak a képzést szolgálnák, hanem pályaorientációs feladatokat is ellátnának. Általános iskolás gyerekeknek szerveznénk oda programokat, hogy a gyerek egyáltalán találkozhasson működő gazdasággal, mert már faluhelyen se igazán léteznek ilyenek. További cél, hogy a Darányi Ignác Tervben megfogalmazott Földtől az asztalig program a szakképzés területén is megvalósuljon, akár egyetlen képzés keretében is. Szükség volna például arra, ha valaki gazdálkodik, az ne csak ahhoz értsen, hogy megtermeljen valamit, hanem ahhoz is, hogy miként lehet a terményt értékesíteni, hogyan lehet egy integrátorral együttműködni, esetleg feldolgozni a termést.

A megújuló agrárszakképzés előnyei közt említette Román István, hogy az új termelési technológiák, elképzelések hamarabb megjelenthetnek a szakképzés területén. Az intézményrendszer mérete áttekinthető a maga 59 intézményével. Fontos ugyanakkor, hogy az intézmények nagyrészt önálló gazdasági jogállásúak, azért a döntések gyorsabbak.

Tanulószerződés – év végéig

Román István szerint az agráriumban az egyik legnagyobb probléma, hogy vannak annyira összetett képzések, amelyekhez nem állnak rendelkezésre megfelelő képzőhelyek a gazdasági szférában, feltételrendszerükkel nem tudják támogatni az adott képzést.
– Ezért működnek általában tangazdaságok az agrárszakképző intézmények mellett – mondta –, s ennek érdekében is fontos cél, hogy mielőbb fejleszteni kell a tangazdaságokat.

Ám számos agrárszakképző intézmény diákjai rendelkeznek élő tanulószerződésekkel, melyek sorsáról egyelőre keveset tudni. Román István kérdésünkre azt mondta: csaknem 3000 tanulói szerződéssel rendelkeznek pillanatnyilag azok a diákok, akik az intézményekben tanulnak, s külső gyakorlati helyen dolgoznak. – A tanulószerződések megújítása folyamatban van azoknál a gyerekeknél, akik már korábban becsatlakoztak a programba, ez hamarosan befejeződhet – mondta. – Akik pedig újonnan kívánnak csatlakozni a rendszerhez, az ő esetükben is megtörténik mindez még az év vége előtt.

Forrás: sonline.hu/Márkus Kata