A tritikálé ipari felhasználásán dolgoznak szegedi kutatók

    A tritikálé a rozs és a búza állandósult hibridje, amely bizonyos beltartalmi értékeket vizsgálva kedvezőbb tulajdonságokkal bír, mint az anyanövények – mondta a szakember.

    Az elmúlt húsz évben a tritikálé magyarországi vetésterülete a néhány száz hektárról 140-150 ezer hektárra emelkedett, miközben a rozs termesztése a korábbi terület csaknem harmadára, 40 ezer hektár körülire szorult vissza – mondta a tudományos főmunkatárs.

    A keresztezések útján 120-130 éve létrehozott tritikálé számos kedvező termesztési tulajdonsággal bír. A rozshoz hasonlóan mélyre gyökerező, így képes felhasználni a talaj mélyebb rétegeiben található tápanyagokat. Termesztése nem igényel műtrágyát, növényvédő-szereket és gyomirtókat, mivel a GK kifejlesztett fajták rezisztensek a kalászosokat megfertőző Kárpát-medencében honos gombabetegségekre, gyors növekedésének köszönhetően pedig elnyomja a konkurens gyomokat – közölte a szakember.

    Hozzátette: a tritikálénak kiváló a hő- és aszálytűrő képessége, és az új fajták ősszel is tavasszal is vethetők.

    A kalászosféle népszerűsége többek között annak köszönhető, hogy kiváló termőképességgel rendelkezik. A szegedi kutatóintézet által kifejlesztett GK Szemes fajta tartja a magyarországi kalászos rekordot: kísérleti körülmények között tavaly egy hektárról 13,1 tonnát takarítottak be belőle.

    A termesztett tritikálé túlnyomó részét a gazdálkodók helyben fel is használják az állattartásban takarmányként. A gabonaféle azonban ipari, élelmezési célokra is hasznosítható lenne – hangsúlyozta Bóna Lajos.

    A Magyar Élelmiszerkönyvben egyelőre nem szerepel a tritikálé és őrleménye, a jelenleg folyó kutatások célja az ehhez szükséges normák kidolgozása – közölte a szakember.

Forrás: MTI