A húsminősítési rendszer a piacot is tisztíthatja

A sertéshús-minősítési rendszer megújításán dolgozik az ágazat. Az erről szóló javaslatot korábban Horváth István miniszteri biztos terjesztette elő. A számos szakember által a következő időszak egyik nagy kihívásának nevezett rendszer kiépítésének célja, hogy felszámolják azt a kétes alkukon alapuló gyakorlatot, amelyet a legtöbb vágóhíd a mai napig alkalmaz. Eszerint a legtöbb helyen a minőség helyett az állattartó és a vágóhíd közti egyezség dönti el a sertés árát. A tenyésztők pedig sokszor arról sem kapnak információt, hogy mi szerint fizették ki őket. Holott az Európai Unió ma azt várná el, hogy a vágóállatok árát a minőség szabja meg, amiről az állattartókat is informálni kell.

A miniszteri biztos előterjesztésében egy olyan rendszer kiépítése szerepel, amelyben a minősítést a sertéstartók felügyelik, minden vágóhídra kötelező érvényű előírásokat tartalmaz. Az állattartók pedig már másnap ellenőrizni tudják a minősítés eredményét. A rendszer megújítását a Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) is régóta szorgalmazza. Németh Antal, a terméktanács elnöke lapunknak elmondta: az új rendszer kialakítása során az unió vonatkozó előírásait is figyelembe véve, a legteljesebb vágás utáni minősítésre kell törekedni, ami a feketegazdaság elleni törekvésekben is komoly előrelépést jelenthet. Szavai szerint az uniós gyakorlatnál szigorúbb feltételek mentén is kialakítható lenne a hazai szabályozás, hisz a hús minősítése nagyon fontos feltétele a transzparens húsiparnak.

Szavai szerint a mostani gyakorlat amellett, hogy jelentős visszaélésekre ad lehetőséget, az állattenyésztők fejlődését, a minőségi állattartást is hátráltatja. A gazdák szinte semmilyen visszajelzést nem kapnak arról, hogy milyen tenyésztői munkát végeznek, a jó körülmények közt tartott, minőségi táppal etetett állat ugyanis gyakran egy elbírálás alá esik a kevésbé gondos gazdák állományával.

A VHT által néhány éve bevezetett Kiváló minőségű sertés (KMS) védjegy is a minőség felé szeretné terelni a hazai sertéshústermelést. Németh Antal szerint eddig 600 vállalkozó nyerte el a védjegyhasználatot, köztük állattartók, feldolgozók, kereskedők és a vendéglátóipar szereplői. A rendszerben pillanatnyilag 1,5 millió sertés sorsát lehet nyomon követni az állattartástól a vágáson át, a feldolgozáson keresztül az értékesítésig. Ez a hazai 3,2 milliós sertéslétszám közel felét teszi ki. Németh Antal szerint nem cél, hogy a teljes állomány bekerüljön a védjegyrendszerbe, hiszen csak a szigorú minőségi feltételeknek megfelelő vállalkozások kaphatják meg a KMS-jelölést, ugyanakkor szeretnék arra ösztönözni az állattartókat, hogy lehetőség szerint – a terméktanács szakértőinek javaslatai nyomán – javítsanak a tenyésztés minőségén.

A minőség javulása az árakban is megmutatkozhat, amelyek Németh Antal szerint a nyár végén elérték a mélypontot. Az orosz embargó alaposan megtépázta a sertéshús árát, az augusztus végén mért kilónkénti 439 forintos hasítottsertés-ár azonban várhatóan már nem csökken tovább. Az év második felében és a következő év elején lassú emelkedés indulhat a piacon. Ennek oka, hogy az elmúlt időszakban számos uniós és Európai Unión kívüli tagállam is csökkentette a tenyészkocák létszámát, ami a termelési volumen visszaesését vonja maga után.

magyaridok.hu