Törvénytervezet és szigorúbb szankciók az állatok védelmében

Az eddigi kétéves börtönbüntetésről háromra, különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás esetén öt évre emelhetik majd a büntetést. A törvénytervezet egyúttal nagyobb védelemben részesítené az állatokat.

Három munkacsoportban egyeztetett a nyár folyamán az Igazságügyi Minisztérium (IM) az állatkínzás ellen küzdő civil szervezetekkel. Egy munkacsoport a hatóságokkal való operatív együttműködéssel foglalkozott, a második a szabályozás kapcsán megfogalmazott javaslatokat összesítette, a harmadik pedig a neveléssel, felvilágosítással kapcsolatos felvetéseket tekintette át.

A minisztérium tájékoztatójában megfogalmazta, a munka ősszel a kidolgozott javaslatok áttekintésével folytatódik. Emellett az IM más országok jogszabályait és joggyakorlatát is vizsgálja, de nemcsak az állatkínzás büntetőjogi oldaláról, hanem az állattartással összefüggő más területeken is. Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára korábban kifejtette, terveik szerint más minisztériumokat is be fognak vonni az egyeztetésbe. Meghívják majd a szabályozási javaslatokat összesítő munkacsoportba a Belügyminisztérium mellett a földművelésügyi tárcát, a neveléssel összefüggő munkacsoportba pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumát.

Bár az állatvédők kétévnyi börtönbüntetésről háromra, különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás esetén öt évre emelnék a büntetést, a szigorítás nem minden esetben elrettentő erejű. Bilkei Pál kriminálpszichológus azt mondta, azok az emberek, akik bántalmaznak egy állatot, sokszor csak akkor fogják már fel a tettük súlyát, amikor a bíróság előtt állnak. – Ezeket a személyeket jellemzően rengeteg kudarcélmény érte, és sokszor egyfajta megtorlásként fordulnak szembe a legvédtelenebbekkel, például a házi állatokkal – mondta a szakember. Hozzátette: sokan gyermekkorukban történt bántalmazásuk miatt élik meg azt a fokú indulati zavart, hogy állatok, később pedig családtagjaik ellen forduljanak. Bilkei Pál szerint ezért fontos lenne, hogy már az iskolában megkezdődjön valamiféle prevenció, mert a viselkedési kontroll kialakításában ennek nagy szerepe lehet.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága sajtóosztálya közölte, a magyarországi börtönökben állatkínzás bűncselekménye miatt jelenleg 15-en töltik jogerős büntetésüket, de 73 olyan fogvatartott van (köztük lehetnek előzetes letartóztatásban lévők is), akiknek egyéb bűncselekményeik között szerepel az állatkínzás is.

Az Igazságügyi Minisztérium és az állatvédők a büntetés szigorítása mellett a prevencióról is tárgyalnak. A minisztérium úgy látja, „erre a kérdésre a civil szervezetekkel folytatott megbeszélések alapján minden résztvevő nagy hangsúlyt kíván majd fektetni a készülő javaslatban”.

agrotrend.hu / mno.hu