Nem éri meg árat emelni a boltosoknak

Sem a piaci verseny, sem az árérzékennyé vált vásárlók szempontjából nem ösztönzi a vállalkozásokat további áremelésekre az extraprofitadó, ezért nem lehet kijelenteni, hogy az új közteher jelentette pluszköltséget a boltokban egy az egyben áthárítják a fogyasztókra, újabb drágulásokat idézve elő – jelentette ki lapunknak a legnagyobb áruházláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Vámos György úgy fogalmazott: látni kell, hogy a kormány a védelmi alapok feltöltésére nem a lakosság zsebéből húzza ki a pénzt, hanem az egyes szektorokat vonja be jobban a közteherviselésbe, vagyis megmarad a bérek eddigi vásárlóereje.

Fotó: Pixabay

Mint mondta, az tény, hogy a boltokra ezzel egy harmadik válságkezelő teher hárul, hiszen a jelenleg is érvényben lévő, sávos kiskereskedelmi adót 2020 májusától vezette be a kormány a Covid-helyzet kezelésére, amelyet idén februártól az élelmiszerárstop követett.

– A nemzetközi helyzet okozta inflációs nyomás tette szükségessé az árstopot, amely kétségkívül visszafogja a drágulások ütemét.

A bolti áremelések mögött viszont nem a kereskedők nyereségvágya, hanem a háború következtében kialakult külpiaci folyamatok összetettsége áll.

A tíz százalék közelében járó inflációt a legnagyobb részben a külföldi mezőgazdasági alapanyagok drágulása idézi elő, emellett többek között az energia- és munkaerőköltségek, a szállítási díjak, a forintárfolyam, illetve az átadási árak alakulása befolyásolja a fogyasztói árakat – sorolta Vámos György.

Hozzátette: a legújabb, családokat védő intézkedés harmadik fajta teherként jelenik meg ezen a területen.

– A piaci szereplők tudomásul veszik az extraprofit megadóztatását.

Ugyanakkor tisztában vannak azzal is, hogy ebben a helyzetben nagyon óvatosnak kell lenniük, mivel hiába tartja magát a vásárlóerő, a vevők rendkívül árérzékenyek, válogatósak lettek. Ráadásul az egy-egy terméken megjelent nagyobb áremelések miatt összességében többnek érzékelik az inflációt, mint ami a statisztikákban megjelenik.

Ha viszont valami szembetűnően drágul a boltban, akkor abból kevesebb is fogy, ezért a cégek már óvatosan bánnak az áremelésekkel – magyarázta.

Ennek fényében fogják beütemezni az új adót a vállalkozások, amelyek előbb megvizsgálják, hogy hol tudnak faragni az egyéb költségeikből, ami jellemzően a tervezett beruházások, fejlesztések köre. Így például visszafoghatják az áruház-felújítási, -átalakítási terveket vagy éppen a bevásárlókocsik, a gépjárműpark cseréjét, emellett racionalizálhatják a készletgazdálkodást, a logisztikát és átalakíthatják az áruválasztékot is, amely ugyanakkor nem szűkülhet.

– Nyilván lesz olyan kereskedő, amelyik kényszerűen árat emel bizonyos termékeknél, de ez nem várható jelentős arányban, mivel az a közös érdek, hogy a boltosok is visszafogják az áremelkedés ütemét és a legkevésbé hárítsák át az extraprofitadót a vásárlókra – szögezte le a szakember.

Megjegyezte: a kiskereskedelemhez képest a feldolgozóiparban eddig is jelentősebb volt a drágulás, amelyet ugyancsak a nemzetközi piaci környezet diktál.

– Ez a döntő abban, ha a vásárló azt tapasztalja, hogy valaminek péntekről szombatra megemelkedik a bolti ára – mondta.

Úgy folytatta, az is számít majd, ha a részletszabályok ismeretében kiderül, hogy milyen ütemezésben kell teljesíteni az új közterhet, amelynek a költségvetésben előirányzott éves bevétele szektorszinten hatvanmilliárd forint.

– Az érvényben lévő kiskereskedelmi adó teljesítésében az élelmiszerláncokon kívül minden olyan cég érintett, amelyiknek az árbevétele harmincmilliárd forint fölötti. Eszerint szép számban adófizetők az iparcikket, drogériai vagy ruházati termékeket árusító üzletek is, de még a legmagasabb, százmilliárd forint árbevétel fölötti adósávban sem csak a hat legnagyobb élelmiszerlánc fizet különadót.

Vagyis az elvárt költségvetési bevételt szélesebb kör termeli meg, ami a piaci verseny okozta nyomás mellett egyik cégnél sem indokolja az extraprofitra terhelt adó továbbhárítását.

Az csak kevesebb vásárlást, kisebb bevételeket eredményezne – összegezte Vámos György.

agrotrend.hu / Magyar Nemzet, Thurzó Katalin