Mely cégek válhatnak létfontosságú vállalatokká?

A törvényhez tartozik a 65/2013-as végrehajtási rendelet, amely általánosan fogalmazza meg a létfontosságú rendszerek, és létesítmények azonosítását. Agrárszempontból az 540/2013-as végrehajtási rendelet szabályozza, hogy mely élelmiszervállalatok minősülhetnek kulcsfontosságúnak. Így a húsokat, gabonát, tejet, zöldséget, gyümölcsöket feldolgozó cégek közül is csak egy bizonyos méretet elérők kérhetik ezt.

fotó: pxhere.com

Mely üzemeket lehet a létfontosságú üzemek közé sorolni?

Az emlősöket – így pl. a sertéseket, szarvasmarhákat vagy juhokat – vágó üzemeknél a létfontosságú státusz eléréséhez legalább napi 450 számosállat-egységnek megfelelő állat feldolgozását írják elő. A baromfiiparban a cégek vágókapacitásának madár fajtánként eltérő minimum szintet kell elérni: így naponta minimum 50 ezer broiler csirke vagy 7 ezer pulyka vagy 4 ezer víziszárnyas levágása a megkívánt célérték. Feldolgozott hústermékek gyártása esetében legalább napi 150 tonna, míg tejtermékek esetében 100 tonna az elérni kívánt limit.

A növényi és sütőipari termékekkel foglalkozó cégek célértéke az előző évi értékek alapján kerül meghatározásra: zöldség- és gyümölcsfeldolgozásnál az 50 ezer tonnát, malomipari tevékenységnél 60 ezer tonnát, a sütőiparban 100 ezer tonnát kell elérnie az előző évi termelési átlagnak.

Az élelmiszerelosztásnál az a cég kerülhet be a létfontosságú cégek listájába, aki az előző évében minimum 40 milliárd forintos nettó árbevételt bonyolít le és legalább 75 kereskedelmi létesítménnyel van kapcsolatban.

Szintén a létfontosságú kategóriába sorolják a napi 10 ezer adagnál több ételt készítő főzőkonyhákat, illetve azokat a konyhákat, amelyek kijelölt kórházak élelmezésében játszanak kulcsszerepet.

Hogyan lehet az vállalkozásom az állam számára létfontosságú?

A rendelet megalkotása idején az akkori Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztálya az alábbi útmutatót adta: Létfontosságú létesítmények közé azon cégek kerülnek, amelyek jelentkeznek ehhez.” A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény ágazati végrehajtására – a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről – kiadott 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet értelmében az alábbiak szerint küldhető az azonosítási jelentés:

1. Az irat megnevezése: Azonosítási jelentés.
2. Címzett: Helik Ferenc elnökhelyettes 

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 

Élelmiszerlánc-biztonsági és Ellenőrzési Elnökhelyettes 

Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.

email: kiemelt@nebih.gov.hu

3. A beküldő röviden írja le a cég tevékenységét, telephelyeit, nevezze meg az előállított termékek listáját, termék kör csoportosításban (pl. tőkehús, húskészítmény, csomagolt, lédig termék).
4. Adja meg kapacitási adatait, napi, heti, évi bontásban.
5. Az alapanyag és késztermék tárolási kapacitását.
6. Dolgozói létszámát.
7. Nyilatkozzon, hogy a fentiek alapján azonosította magát létfontosságú létesítményként.
8. Cégszerű aláírás.

Ezek megküldése után a Nébih megteszi a szükséges lépéseket, ami egy folyamat kezdete.”

Mivel jár, ha elérem a megkívánt paramétereket és vállalom, hogy létfontosságú vállalat leszek?

• „Békeidőben”: Az élelmiszerüzemnek több és szigorúbb ellenőrzéseknek kell megfelelnie.
• Vészhelyzetben: Ha az Állam veszélyeztetettnek látja az Ország élelmiszerellátását, akkor egy létfontosságú üzem esetében közbeavatkozik, és nem hagyja annak leállását. Ezt akármekkora áron elérve. Innentől kezdve nem a vállalat profitnyeresége, hanem az ország zavartalan élelmiszer ellátottsága lesz az elsődleges cél.

agrotrend.hu / NAK