Főleg a kukoricát öntözik a magyar gazdák

Az öntözésfejlesztés utolsó nagy, nyolcvanas évekbeli hulláma óta alig történt érdemi változás e téren – már persze ha a birtokrendszer teljes átalakulásától eltekintünk, aminek hatására töredékére esett az öntözött terület nagysága -, igaz, maga a beruházás is erőteljesen forrásigényes, a szükséges vízügyi és egyéb engedélyek beszerzésének költségeiről nem is beszélve. Ráadásul a sok helyütt akár egyetlen, a beruházáshoz hozzá nem járuló földtulajdonos is meg tudta akadályozni akár a fejlesztéseket, akár a meglévő belvíz, vagy öntözőcsatorna rendeltetésszerű használatát. A korábban nagyüzemi rendszerben, lineár öntözőrendszerekkel végzett öntözés csak helyenként maradt fenn, de továbbra is ez a legjellemzőbb használatban lévő módszer.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015-ös évi öntözési jelentése szerint esőztető öntözőberendezéssel oldják meg a vízpótlást az öntözött területek kilenctizedén, és ennek 56 százalékán használnak lineár öntözőberendezéseket. A második legnépszerűbb módszer a csévélődobos (a terület 23 százalékát fedi le), a körforgóst pedig az öntözött terület 11 százalékán alkalmazzák. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek egy százalékán használtak.

A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület több mint háromnegyede, mintegy 154,3 ezer hektár az Alföldön van, csak Békés megyében 33980 ezer hektár vízpótlására lenne lehetőség – ez utóbbi egyébként nagyobb, mint az Alföldön kívüli 5 régió teljes engedélyezett területét. Nógrádban például mindössze 100 hektárra adtak ki ilyen engedélyt. Az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség 304 millió köbméter volt tavaly, több mint négyötödét alföldi felhasználásra – az üzemre engedélyezett  megyénkénti mennyiség átlagosan 41 millió köbméter volt – hagyták jóvá. Országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyénként átlagosan 15 millió köbméter volt, de négy megyében az 1 milliót sem éri el: Nógrádban 39 ezer, Zalában 613 ezer, Vasban 680 ezer és Heves megyében 721 ezer köbméter volt tavaly.

Ennek persze csak egy töredékét használták fel. Az AKI csak az adatszolgáltatásra kijelölt 2387 engedéllyel bíró gazdasági szervezet és egyéni gazdálkodó kicsi híján háromnegyedétől kapott adatokat, és csak a válaszadók 45 százaléka öntözött valójában 2015-ben. Tavaly 86 757 hektáron 176 millió köbméter vizet öntöztek ki a gazdálkodók a teljes öntözési idény alatt. A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, ahová a kiöntözött vízmennyiség 82 százaléka jutott. A többi öt régióban 2500-4200 hektárnyi területen folyt öntözés, régiónként átlagosan 6 millió köbméter vizet felhasználva.

Továbbra is elsősorban a szántóföldi kultúrák öntözése dominál – összesen 75,924 ezer hektáron, és ezen belül is elsősorban a zöldségfélék esetében éri meg a gazdálkodók szerint, mivel utóbbiaknak mintegy 23 ezer hektáron biztosították a vízpótlást. A Dél-Alföldön 24,5 ezer, az észak-alföldi régiók megyéiben pedig közel 27,6 ezer hektáron termeltek szántóföldi növényeket vízpótlással a gazdák. Ehhez képest eltörpül a Közép-Magyarországon az 1334, a Közép-Dunántúlon a 3571, a Nyugat-Dunántúlon az 1517, a Dél-Dunántúlon a 2086, valamint az Észak-Magyarországon az 1356 megöntözött hektárnyi terület.

A zöldségfélék közül a konzerv- és hűtőipari felhasználásra szánt csemegekukorica és a zöldborsó a meghatározó 13,25 ezer, illetve 6230 hektárral, valamint a zöldbab mellett a paprika és a paradicsom a legmeghatározóbb, 802, 574 illetve 433 hektárral. Az egyéb szántóföldi kultúrák közül a legjelentősebb a kukorica 11,4 ezer, a napraforgó 6200, a rizs 3194, a szója 3278 hektáros öntözött területe. Egyéb takarmánynövényeket emellett mintegy 8468 hektáron termesztettek vízpótlás mellett.

A második, igen jelentős öntözési kapacitást lekötő terület a vetőmagtermesztés. A legjellemzőbb, és egyben az egyik legjövedelmezőbb,  a 11,7 ezer hektáron végzett hibridkukorica vetőmag termesztés. A gazdák összesen 989,7 hektáron javították az egyéb zöldségfélék vetőmagjainak előállítási hatékonyságát öntözéssel, mintegy 693 hektáron pedig a szójabab vetőmag termesztését biztosították ezzel.

Gyümölcsösökre mindössze 3470 hektáron biztosították a vízpótlást. Ennek közel fele, 1477 hektár alma, 583 hektár pedig meggyültetvény volt. A harmadik legöntözöttebb kultúra a kajszi 322 hektárral. Egyéb mezőgazdasági kultúrákat (erdősítést, fásítást, stb.) mintegy kétezer hektáron öntöztek 2015-ben.

agrotrend.hu / Kiss Melinda Katalin