Kertészet

Stabil az EU paradicsomtermelése

Az Európai Bizottság által közzétett mezőgazdasági kilátásokról szóló jelentésben kiemelten foglalkoznak a paradicsomtermelés jövőjével és piacával.

A világ paradicsomtermelése

A legutóbbi FAO statisztika szerint 2020-ban a világon 5 051 983 hektáron 186,821 millió tonna paradicsomot termeltek, elérve a 37,1 tonna/hektár termésátlagot.

A világ első számú termelője Kína 64,768 millió tonnával, azaz a világ össztermelésének 34,67%-át termeli. 2020-ban 1 107 485 hektáron termeltek paradicsomom, hektáronként 58,5 tonna terméshozammal. Kínát India követte, 812 000 hektáron 20,573 millió tonna paradicsomot termelt. A harmadik helyen Törökország állt, ahol 181 879 hektáron 13,204 millió tonna paradicsomot termeltek, 72,6 t/ha hozammal. A negyedik helyen az Egyesült Államok állt 12,227 millió tonna termeléssel, 110 439 hektáron, 110,7 t/ha hozammal.

Az EU össztermelése 16,5 millió tonna, amely 233 290 hektár paradicsomot jelent. A termésátlag 78,1 tonna/hektár. Európában a legnagyobb termelők az olaszok, akik világviszonylatban a hatodik legnagyobb paradicsomtermelő ország. 2020-ban ez 99 780 hektáron, 6 247 910 tonna paradicsom össztermést eredményezett. Ebből csaknem mintegy 5,1 millió tonna feldolgozóipari felhasználásra került. A termésátlag 62,6 t/ha volt. A spanyol termelés kissé visszaesett az elmúlt évekhez képest. Európában a második, világviszonylatban a nyolcadik legnagyobb paradicsomtermelő ország. 2020-ban Spanyolország 55 470 hektáron termesztett 4 312 900 tonna paradicsomot 77,8 t/ha-os termésátlaggal. A spanyol termelés fele frisspiaci, fele feldolgozóipari felhasználásra kerül.

Fotó: wikimedia

Az EU paradicsomtermelése 2031-ig stabil marad

Az EU legfrissebb mezőgazdasági piaci kilátásokról szóló jelentése szerint a friss (étkezési) paradicsom termelése 2031-ig évente -0,4%-kal csökken. A paradicsomtermelés csökkenését elsősorban a spanyolországi téli termelés erőteljes visszaesése, valamint a kisebb volumenű, de magasabb hozzáadott értékkel rendelkező kisméretű paradicsomra való áttérés okozza. A spanyol termelők a marokkói erős verseny miatt télen más, jövedelmezőbb termékek termelésére állnak át.

Emellett a feldolgozásra szánt paradicsom termelése várhatóan stabilan 10,4 millió tonna körül marad. A jelentés érdekessége, hogy a termelés a nagy koncentrációjú termékek, például a paradicsompüré, helyett a kevésbé koncentrált és magasabb hozzáadott értékű termékek, például a paradicsomkonzervek, a paradicsomszószok és a biotermékek felé mozdul el.

2031-re a friss gyümölcsök és zöldségek uniós fogyasztása várhatóan növekedni fog, amit a gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrend elfogadásának előnyeivel kapcsolatos növekvő fogyasztói tudatosság, valamint a fogyasztásuk előmozdítására irányuló állami kezdeményezések ösztönöznek. Az egyes ágazatok és az uniós országok között azonban jelentős különbségek vannak.

Az EU-ban az egy főre jutó friss paradicsomfogyasztás várhatóan stabil marad (15 kg), mivel a kisméretű paradicsom fogyasztásának növekedése csökkenti az egy főre jutó fogyasztást, míg a paradicsom "nassolására" irányuló trend várhatóan növeli a keresletet. Eközben a feldolgozott paradicsom uniós fogyasztása várhatóan stabil marad (18 kg). A feldolgozott élelmiszerek iránti növekvő kereslet ellenére a felhasznált feldolgozott paradicsom mennyisége nem változik. Ez többek között annak köszönhető, hogy a feldolgozott termékekben csökken a nyers paradicsom koncentrációja, ami többek között a más zöldségekkel való vegyítésnek köszönhető.

2031-re az EU friss paradicsom exportja várhatóan 390 000 tonnán stabilizálódik (-1,8% évente). Oroszország, amely korábban az EU legnagyobb exportpiaca volt, és amely még mindig tiltja az EU-ból származó zöldség- és gyümölcsimportot, egyre inkább önellátó. Az új piacokra irányuló exportlehetőségek továbbra is korlátozottak a növényegészségügyi korlátozások és a szomszédos országok által támasztott fokozott verseny miatt.

2031-ig az EU friss paradicsom-behozatala tovább növekedhet (+2,7% évente). A friss paradicsom esetében a legnagyobb mennyiség jelenleg Marokkóból származik, de várhatóan a Törökországból és Tunéziából származó behozatal aránya erőteljesen növekedni fog.

Források:

agrotrend.hu / NAK