Kertészet

Minek az éjszakai gyertyázás? Miért ez a nagy helikopterezés? És még fűtsünk is?

A szőlő a vegetációs nyugalom beálltával felkészül a téli zordabb hónapokra és az esetleges hosszanti idejű fagyra. Ilyenkor például vízháztartása megváltozik és szabad aminosavai számát növeli a növény. Viszont a fagyállóság szövet- és fajtaspecifikus is. A fagy károsítja a szőlő membrán- és fehérjestruktúráját, így komoly károsodást okoz a növénynek. A fagyvédelemre számos alternatívát ismerünk már. Fontos, hogy még a tél kezdete előtt rizikómenedzsmenttel megtervezzük a védekezésünk.

A szőlő normál vegetációs lefutásához minimum 180 fagymentes nap szükséges.

Thomson Seedles fagy után (Forrás: polymerag.com)

 

V. vinifera

Szervek fagytűrése(oC)

Levél

-4

Gyökér

-20

Hajtás

-23

Vessző

-25

Elsődlegesen már telepítéskor figyelnünk kell arra, hogy ismerjük területünk klimatikus adottságait, így például a fagyzugokba jobb fagytűrőképességű fajtákat telepítünk, míg a melegebb fekvésű helyekre a fagyérzékenyebb fajtákat ültetjük. Ám minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál kevésbé mutatkozik meg a fajták közti különbség. A viszonylagos fagytűrés függ a felmelegedés és a lehűlés közti időtartamtól is. A szőlő kifakadt rügyei például -0,5 oC-on is már sérülést szenvedhetnek.

A fagyérzékenységnek bizonyos tápanyaggazdálkodási hiányosságok is okai lehetnek, mint például a magnézium- és a káliumhiány vagy a nitrogén túladagolása.

A fagyvédelmi öntözést vagy esőztetést több gyümölcskultúrában is sikeresen használják. Elve azon alapul, hogy magasabb hőmérsékletű öntözővíz hőmérséklet csökkenéséből felszabaduló energia nem engedi fagypont alá a vesszők felületét. A vesszőkön kis jégcsapok formájában jelenik meg a víz. Ehhez a védekezéshez szakszerűen kiépített öntözőrendszer szükséges.

Elterjedt ugyancsak a parafingyertyákkal való védekezés, amely költséges, de biztos védekezési mód a kisugárzási fagyok ellen.

Füstöléses fagyvédelem (Forrás: MTI/EPA)

Tőlünk nyugatabbra a levegő mozgatásával védekeznek a kisugárzási fagyok ellen. Ezt helikopterekkel és turbinákkal oldják meg. Egy helikopter körülbelül 30-50 ha védelmét tudja megoldani, ennek a beruházásnak a költsége körülbelül 280 €/ha. A magas költség miatt igyekeznek szövetkezeti szinten osztozni a termelők. Természetesen sokakban felmerül az is, hogy a zajszennyezés miatt bizonyos tájakon ez nem lenne túl népszerű védekezési mód.

Helikopter a szőlőben (Forrás: picture-alliance/dpa)

Kissé szolidabb, de elvben megegyező módja, ha szélturbinákat telepítünk szőlősoraink közé. E módszerrel akár 4 hektárnak megfelelő terület védelmét is meg tudják oldani.

Egy meglepő és hazánkban ugyancsak kevésbé használt védelmi rendszer, amikor a szőlőhuzalokon kívül a támrendszer része egy fűtőhuzal is. Ez a módszer akár -6 oC-ig is képes megvédeni az akár 40 centiméteres hajtásainkat. Ausztráliában kezdték el először alkalmazni ezt a védekezési módot. Fontos viszont, hogy a metsző- és szüretelőollóinkat „fékentartsuk” és ne engedjük, hogy károsodjanak ezek a fűtőszálak.

Fűtőhuzal a szőlőben (Forrás: meinbezirk.at)

Összefoglalva fontos, hogy megvédjük szőlőinket a zord időjárástól, sajnos a bolondos április még tartogathat rossz szájízt a szőlőtermesztők számára is.

Fagy- és vírusmentes napokat kívánok a termelőknek!

agrotrend.hu / Tamás Emőke

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés
Hirdetés