Hat év után újra lesz borászképzés Balatonbogláron

Három évnyi előkészítés, tárgyalás eredménye, hogy a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, Nagy István aláírásával a napokban megszületett az engedély tizenöt diák beiskolázásáról. A borvidék számos borásza (valamennyi ismert szakember, Légli, Konyári, Garamvári, Bujdosó, Trunkó, stb.) támogatta az elképzelést. A több évnyi „csatát” sikerrel megvívó Szamosi Lóránt, a Siófoki Szakképzési Centrum főigazgatója szerint a nemzetgazdasági tárca, az iskolanévadó Mathiász János dédunokája, Mathiász Gábor, valamint Mocsai Lajos, a balatonboglári Nemzeti Kézilabda Akadémia vezetője, a Testnevelési Egyetem rektora segített még sokat.

Az, hogy a földművelésügyi tárca hozzájárult agrár jellegű képzéshez a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alá tartozó intézményben, Szamosi Lóránt szerint nagy szó, ilyen engedményre eddig alig akadt példa. A Mathiász-örökség kiemelkedő részét képezi a hungarikumoknak, ennek maradandó ápolására törekednek a szőlész-borász képzés újraélesztésével – érvelt a siófoki főigazgató.

A régió harminchét borásza, pincészete, kertészeti vállalkozása mellékelt a kérelemhez támogatói nyilatkozatot, amiben hangsúlyozzák: Somogy legjelentősebb borvidéke a balatonboglári a maga 3400 hektárjával és a több mint fél évszázados boglári szakképzőt úgy is támogatni kívánják, hogy a szőlész-borász-kertész gyakorlati képzéshez és a jövőbeni elhelyezkedéshez is segítséget nyújtanak. A borvidéknek álláspontjuk szerint szüksége van a jól képzett szakemberekre. 

Elöregedett a szőlésztársadalom, utánpótlás alig akad – így látja Légli Ottó balatonboglári borász, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elnöke. – Nem népszerű hivatás, kevesen akarnak „földet túrni”. Kellenének pedig az új szemléletű szakemberek. Az uniós csatlakozás óta 90 ezerről 60 ezer hektárra csökkent a hazai termőterület, hol van már a hatvanas évek 200 ezer hektárja?! Ráálltunk anno a tömegtermelésre és a világ ott el is ment mellettünk, a magyar bor akkor került le a világtérképről. Hiába hisszük azt, ma nem világhírű, mert egyszerűen nem ismerik. Hosszú idő kell, mire újra elterjed a jó híre, mire keresett lesz.

Légli Ottó szerint alig egy-két olyan borvidék akad az országban, mint a boglári, ahol nem csökkent a terület, az ültetvénymegújítási arány is jó, és itt a legmagasabb a termésátlag az országban. Világszínvonalú befektetések történtek, világszínvonalú borok jelentek meg. – Amilyen mélyről indultunk, ahhoz képest nem állunk rosszul; időre, türelemre van szükség – így a boglári borász.

agrotrend.hu / sonline