Mi a baj a magyar mézzel?

Ha cinikus lennék, akkor azt válaszolnám, hogy az a baj, hogy van magyar méz. Miért is? Járjuk körbe – írják az allattenyesztok.hu-n.

Az Európai Unió más országaiban jellemzően nincs nagykereskedelmi forgalomban a hazai termelők méze. Mindössze néhány déli és keleti tagállamban van olyan méretű méhészeti vállalkozás, amelyek méztermelését a méhészek nem képesek saját kiskereskedelmi értékesítési rendszerükben eladni. Jellemzően a méhész a mézét a lakóhelyének közelében és az ismeretségi köreiben értékesíti. A termelés mennyisége és a bejáratott fogyasztói csatorna nem igényli az áruközvetítő nagykereskedelmet.

Ma hazánk a világ egyik legnagyobb méhsűrűségű országa.

Fotó: PollyDot / Pixabay

Kitörési lehetőség volt méhészkedni

Ott, ahol a termelés nagyobb, mint amit a közvetlen piac felvesz, ott van szükség arra, hogy a méhész a nagybani lédig értékesítés felé forduljon. Hazánk is ilyen, mert kedvező természeti adottságai és a viszonylag olcsó munkaerő miatt a méhészkedés gazdasági szempontból kitörési lehetőséget adott az elmúlt évtizedekben a korábbi politikai rendszer hatására, majd a rendszerváltozás utáni megváltozott gazdasági körülmények között is. Ezen tényezők és az ágazat támogatási lehetőségei növelték a méhészkedési kedvet.

A magyar méhészek által megtermelt 25-30 ezer tonna mézből a magyar emberek kb. 10 ezer tonnát esznek meg.

A fogyasztók kiszolgálása mindenekelőtt

A nyugati kézben lévő külföldi multinacionális cégek jellemző üzletpolitikája, hogy a fogyasztó kevés kivétellel az év bármely időszakában megkaphassa, amit vásárolni szeretne. Ez a típusú kereskedelem fogyasztói igényeket generál, majd erre hivatkozva ki is szolgálja azt. Mindenáron, minden körülmények között.

Legyen egészséges, biztonságos, zöld-bio-öko, ja, és olcsó is!

Nos, ez együtt nem igazán megy. Úgy pedig végképp nem, hogy a polcon az előbbi kereskedelmi gyakorlat miatt az Unió belső szabályozása szerint előállított termékeknek olyan árukkal kell árban megküzdeniük, melyeknek termelésére más szabályok vonatkoznak.

Nem elég, hogy púpot raknak ránk, de még sántára is rugdosnak minket

A különböző korábbi és az újabb átfogó mézvizsgálatok szerint az EU-n kívülről beszállított ún. „mézek” túlnyomó része nem is felel meg az EU mézelőírásainak sem, jelentős részben még a nektáreredet is kétséges a laboratóriumok szerint.

Ameddig az EU belső piacán forgalomba lehet hozni olyan terméket, amelyet nem az EU belső szabályozása szerint termeltek, és azt eredet- és aránymegjelölés nélkül össze is lehet keverni az EU-n belül termelt áruval, addig ebben változás nem lesz, ezt a harcot nem nyerhetjük meg.

A borhoz hasonlóan, ami csak szőlőből lehet, el kellene érni, hogy valóban csak azt lehessen méz megnevezéssel illetni, amit a méhek gyűjtöttek be, és abból el nem vettek, hozzá nem adtak semmit.

Mi történt a magyar akácmézzel?

Országos viszonylatban 2016 és 2021 között az időjárási viszonyok miatt az akácméztermés jelentősen elmaradt a korábbi évtizedek eredményeitől. A méhészek a mézüket visszatartották a jobb árak reményében, s ez valóban a felvásárlási ár növekedését eredményezte.

2021-re a bolti mézek ára, főleg az akácmézé a polcokon elérte azt a lélektani határt, amelynél a vásárló már visszahúzza a kezét az üvegtől. A vevő a drágát nem veszi, a multi nem rendel, a mézüzem nem vásárol. A méhész pedig csak les, mert nem érti, hogy a sok és rendkívül jó minőségű 2022. évi termése miért maradt a nyakán.

A méz elsősorban egészségi, illetve luxus élelmiszer

Az elmúlt két évtizedben a hazai fogyasztást 0,3 kg-ról kb. 1 kg-ra emelte a szakma kitartó marketingje.

Aki szereti a mézet, az vegyes virágmézet vesz, akinek van pénze, az akácot, aki beteg, az a hársmézet keresi, és aki sokat vásárol, az a méhészhez megy közvetlenül.

Oda a termelői kedv

Hát így jártunk. Nem vagyunk a fő termékünk pályájának urai, ezért elsorvadásra vagyunk ítélve. Nem a méhészet az első szakma, amit kivégez a multinacionális kereskedelmi gyakorlat és a korszellem, és nem is az utolsó lesz. Kár érte, akárcsak a többiért.

A jövőben a méhész munkájának az eredménye várhatóan nem a méz, hanem az lesz Európában s így a kicsivé tett hazánkban is, hogy élnek még méhek, és elvégzik a beporzást, mert a mézből megélni nem fogunk, nekünk nem engedi a globális kereskedelem.