Hirtelen hullottak el a juhok Szentesen – lépfene spóráit hozta a felszínre a belvíz

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma megerősítette, hogy lépfene okozott elhullást a juhállományban március végén. Már a fertőzés gyanúja alapján elrendelte a helyi zárlatot az állományra a járási főállatorvos, továbbá megkezdték az állatok gyógykezelését.

Egy szentesi juhállományban hirtelen elhullás történt március 28-án. Bár az állományt istállóban tartják, az állatok egy olyan területen keresztül jártak ki legelni, ahol 60-65 éve már előfordult a lépfene betegség. A területet jelenleg belvíz borítja, emiatt kerülhetett felszínre az évtizedekkel ezelőtt elásott tetemekből a baktérium spórája.

Az állat a lépfene tipikus tüneteit mutatta (orrából vér folyt, lépe többszörösére duzzadt). A betegséget később a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járási főállatorvos – már a betegség gyanúja alapján – elrendelte a helyi zárlatot a szóban forgó állományra és megkezdték az állatok antibiotikumos gyógykezelését. A tüneteket nem mutató állatok vakcinázása folyamatban van. A fertőzött terület fertőtlenítése és elkerítése is megtörtént.

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul. A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

A lépfenéről részletes információk találhatók a Nébih honlapján.

A betegség ellen hatékony vakcina létezik, mellyel a legeltetés megkezdése előtt – legalább két héttel korábban, de hat hónapnál nem régebben – kell beoltani a veszélyeztetett állatokat.

A kötelezően oltandó állatok köréről a járási főállatorvosok döntenek. A vakcinázáshoz állami támogatás igényelhető.

A Nébih honlapján elérhető táblázatban azok a települések szerepelnek, ahol az elmúlt évtizedekben a lépfene előfordult, illetve amelyek egyéb okból (ártér, belvizes terület, útépítés stb.) veszélyeztetettek.

A Nébih felhívja az állattartók figyelmét, hogy

a lépfene baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt mindazon területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek!

(Ezeket a területeket a mezőgazdasági művelésből ki kellett vonni, a művelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kellett jegyeztetni).

agrotrend.hu / Nébih