A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia története igen gazdag múltra tekint vissza és összefügg a bányaművelés történetével. A Kárpát-medencében már a XI-XII. századtól kezdve bontakozóban volt...
A magyar kőolajbányászat megteremtője, PAPP Simon (Kapnikbánya, 1886. február 14. – Budapest, 1970. júl. 27.) kolozsvári egyetemi tanulmányai végeztével az ásvány-földtani tanszéken lett tanársegéd, majd 1911-től...
DOMONY MÓRIC (Budapest, 1872. febr. 13. – Budapest, 1944. (?)): a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Rt. (MFTR – „Mefter”) vezérigazgatója. Jogi tanulmányainak elvégzése után, 1896-ban a...
A mezőgazdasági vízépítés és vízszabályozás kiemelkedő tudású művelője, BESZÉDES JÓZSEF (Magyarkanizsa, 1787. febr. 12. – Dunaföldvár, 1852. febr. 28.) tanulmányait az egri Teológián kezdte, majd a...
Egy fontos területmérési eszköz, a planiméter feltalálója, MILLER ALBERT (Tápiószele, 1818. febr. 6. – Graz, 1897. okt. 31.) a magyar és az európai tudománytörténetnek is jeles...
1971. február 2-án az indiai Ramsar városában fogadták el az ún. Ramsari Egyezményt, amelyben a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a kormányok felelősséget vállaltak a vizes élőhelyek...
A neves és külföldön is sikeres hídtervező, az Erzsébet-híd újjáépítője, SÁVOLY PÁL (Budapest, 1893. jan. 30. – Budapest, 1968. dec. 29.) mérnöki oklevelének megszerzése után, 1920-tól...
A magyar agrometeorológia megalapítója, FRIESENHOF GERGELY (Szentpétervár, 1840. jan. 19. – Ószéplak, 1913. júl. 17.) Bécsben jogi, Magyaróváron gazdasági tanulmányokat folytatott. 1872-ben kezdett meteorológiával foglalkozni nedanóci...
Számos historizáló középületünk tervezője, ALPÁR IGNÁC (Pest, 1855. jan. 17. – Zürich, 1928. ápr. 27.) Schökl Mátyás grazi eredetű asztalosmester fiaként született. Még diákkorában elszegődött kőműves...
MIKSZÁTH KÁLMÁN (Szklabonya, 1847. január 16. – Bp., 1910. május 28.): író, újságíró, szerkesztő. 1857–63-ban a rimaszombati algimnáziumban, 1863–66-ban a selmecbányai evangélikus líceumban tanult. Az érettségi...