Szabó Lajos: A jövőnk a talpunk alatt van

Az Év Szántóföldi gazdálkodója díjat 2017-ben Szabó Lajos, a Hódmezővásárhely központtal működő Hódagró Zrt. vezetője nyerte el. A díj a szakember számára komoly megbecsülést jelent, melynek értékét a kollégák elismerése adja.

Pozitív fejleményként éli meg, hogy az ismertsége országosra nőtt azóta, sokan kikérik a tanácsát szakmai kérdésekben és a médiában is gyakran szerepel.

A díj elnyerése óta változatlanul a cég vezérigazgatója, idén májusban újabb 5 évre megválasztották, azonban már gondolkodik a generációváltáson, utódját kollégái között keresi.

Forrás: Szabó Lajos

Szabó Lajos számára nagyon eredményes volt az elmúlt 5-6 év, sikeres gazdálkodást és számos kitüntetést tudhat magáénak.

2018-ban elnyerte az Év Top Vállalkozása díját, 2019-ben Magyarország Legszebb Birtokának döntőse és az Erste Bank különdíjasa lett.

2020-ban és 2021-ben azon kevés hazai cég közé került a Hódagró Zrt., melyek elnyerték a Platinium Excellence díjat, amely a pénzügyileg legstabilabb vállalatot jelöli. Ugyanebben az évben Szabó Lajos megkapta a nemzeti kiválóság 3 csillagos elismerését, 2022-ben pedig az Év Növénytermesztői díját, valamint ő érdemelte ki az Üzleti Életműdíjat is.

Mindeközben nehéz kihívásokkal kellett szembenézniük, főként az előző két év hozott sok nehézséget.

Tavaly a rendkívüli aszály komoly problémát okozott a szántóföldi gazdálkodásban. Valójában az elmúlt 10 évben fokozatosan jelen van az aszály a hódmezővásárhelyi régióban – a Dunántúllal szemben itt az idén is alig esett több csapadék, mint 2022-ben.

Ebben a környezetben különösen hasznosnak bizonyul a cég szántóföldi technológiája: 20 éve lecserélték az erőgépeket kevesebb káros anyagot kibocsájtó gépekre, áttértek a szántás nélküli gazdálkodásra, azóta mulcs felhasználásával termelik a gabonákat, elsősorban búzát, repcét és kukoricát.

„Ez a technológia kézzel fogható eredménnyel jár, hiszen lényegesen javul a talaj vízmegkötő- és megtartó képessége, nem alakul ki az úgynevezett eke- és tárcsabetegség, a csapadék pedig le tud jutni a föld alsóbb rétegeibe, így nem párolog el, nem veszik el a forró nappalok során” – sorolta az előnyöket Szabó Lajos.

„Az éjszakai lehűlés révén pedig talajharmatot kapnak a növények. Mindennek köszönhetően akár 4-5 nappal is tovább bírják öntözés nélkül” – tette hozzá.

Ezen kívül lényegesen javul a föld termőképessége is. Nem szántanak, csupán talajlazítást végeznek, hogy védjék a talaj mikroflóráját. Ennek a technológiának köszönhetően a birtokon megállt a talajpusztulás, sőt kimutathatóan nőtt a humusz mennyisége.

Bár használnak műtrágyát, lényegesebben kevesebbet, mint a szokásos. A földeket a tehenészetükből származó trágyával javítják. Évente akár 200-250 mázsát is kijuttatnak a földekre, aminek köszönhetően 3-4 év alatt az egész birtokot ellátják szerves trágyával.

Az újszerű megközelítés a gabonák minőségében és mennyiségében is érezteti a pozitív hatását. A tavalyi és az idei aszályos években is magas minőségű, 4,5 tonna búzát, 4 tonna repcét és 5,5-6 tonna kukoricát tudtak learatni hektáronként.

Szabó Lajos számára elsődleges szempont a magas minőség biztosítása, akár gabona, akár hús vagy tejtermékre vonatkozóan. Nehézséget jelent ugyanakkor, hogy az előző években jelentősen emelkedtek a termelés költségei, miközben csökkent a kereslet a minőségi termékek iránt.

Főként a csirkehús tekintetében érzik az ukrán háborús konfliktus hatását, hiszen átcímkézve ugyan, de megjelennek az olcsó, gyenge minőségű ukrán mezőgazdasági termékek a magyar piacokon, háttérbe szorítva ezzel a hazai termelőket.

A szakértő bízik abban, hogy a jelenlegi csökkenő kereslet és az alacsony árak emelkedni fognak. Nehéz piaci helyzet előtt állnak, de kivárnak, amíg a likviditásuk engedi.

agrotrend.hu