Élelmiszergazdaság
Változik a mézjelölés az Európa Unióban
Miközben végre változhat a mézkeverékek uniós jelölési szabályozása magyar kezdeményezésre, méhészek pénteken csatlakoznak a záhonyi gazda tüntetéshez. Egy vásárhelyi termelő elmondta, a kínai és az ukrán méz jelenti a legnagyobb problémát.
A méhészek sírásójának is nevezik méhészek azt a kínai keveréket, amely mindössze 10 százalék mézet tartalmaz, 90 százalékban az emberi szervezet inzulin-háztartását jócskán megterhelő glükóz-fruktóz-szirup. Németh Attila hódmezővásárhelyi méhész szerint bár a kínai, méznek sem nevezhető keverék még nem tűnt fel magyar boltok polcain, mégis bedöntötte a hazai méhészeti exportot.
Bajban Kelet-Európa
Az itteni mézek több mint felét ugyanis eddig külföldön értékesítették, ám a rettentően alacsony áron kínált kínai keverék miatt lényegében egész Kelet-Európa bajban van. Az itthon maradó méz miatti túlkínálat pedig egyenes úton visz a nyomott árakhoz; az akácot például szinte egyáltalán nem is vásárolják fel.
A lakossági értékesítés Németh Attila szerint nagyjából változatlan. Ez annyit jelent, hogy a méhészek nagyjából tartani tudják a két évvel ezelőtti eladási árakat. Németh Attila szerint legalább nem indultak el lefelé a lejtőn és nagyjából állandó maradt a vásárlói körük.
Csatlakoznak a tüntetéshez
Miközben végre a boltokban kapható mézkeverékeken kötelező lesz feltüntetni a százalékos arányokat és csökkenő sorrendben minden származási országot, méhészek – köztük vásárhelyiek – pénteken csatlakoznak a Záhonyban tervezett gazdatüntetéshez.
Egyértelműen a kínai és az ukrán méz jelenti a legnagyobb problémát. Míg előbbi esetében a kétes minőség a legfőbb gond, az ukránok terméke a roppant alacsony árával veszélyezteti a magyar méhészeket – hangsúlyozta Németh Attila. Ráadásul egyesek szerint Ukrajna öt év alatt a semmiből nőtte ki magát méz-nagyhatalommá, így elképzelhető, hogy már hozzájuk is ázsiai termék kerül. Rajtuk keresztül pedig hozzánk is. A vásárhelyi méhész szerint a vásárlói tudatosságra talán még sosem volt ennyire szükség.
Szigorodó jelölés
Magyarország még 2019 novemberében tett javaslatot a méz irányelv módosítására, amelyről az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint most a Tanács és az Európai Parlament között is megszületett a megállapodás. Így a jövőben minden származási országot fel kell majd tüntetni csökkenő sorrendben a mézkeverékek címkéjén a pontos százalékarányok megjelölésével. Ez hatékonyan segítheti a bizonytalan eredetű, kétes minőségű, az unión kívülről érkező mézek elleni fellépést.
Németh Attila lapunknak elmondta, a szabályozás életbe lépése után legalább másfél év, mire a boltok polcain is megjelennek azok a mézkeverékek, amelyeken már jelölik az arányokat és a származási országot.
agrotrend.hu / delmagyar.hu