Tudásra, tőkére és átjárható határokra is szükség lenne

A világ megműveletlen szántóterületének 60-65 százalékával és a megújuló édesvíz készletek tizedével Afrika óriási mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. A kontinens mezőgazdasági termelése az elmúlt 30 évben 160 százalékkal bővült, és az élelmiszeripar is erőteljes fejlődés előtt áll. Minderre szükség is lehet, hiszen az előrejelzések szerint a Föld lakossága 2050-re meghaladja a 10 milliárdot, és ki tudja, hol a népességnövekedés vége.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ezért úgy tartja, hogy legalább 70 százalékkal kell növelni a globális élelmiszertermelést. „Képesek is vagyunk erre és boldogok lennénk, ha táplálhatnánk a világot” – jelentette ki a Tanzániában évente 4 millió kilogramm teát termelő Raajeev Bopiah, az East Usambara Tea Company vezérigazgatója, hozzátéve: „csak tudásra és tőkére van szükségünk”.

De nem csak ezekre, hanem átjárható határokra is szükség lenne többek között. A kontinens 55 államából csak 13-be lehet belépni vízum nélkül, vagy a határon igényelt vízummal. A tengerparttal nem rendelkező országok vállalkozásai különösen arra panaszkodnak, hogy a termékek eljuttatása a kikötőkbe olyan hosszadalmas, hogy sok esetben jelentős veszteséget szenvednek el a késlekedés miatt.

„A szállítás Afrikában bonyolult, költséges és néha kockázatos. A határokon való hosszadalmas várakozás alatt romlik az áruk minősége” – mondta Ahmad Ibrahim, a szezámmag és a földimogyoró kereskedelemben érdekelt ugandai African Alligator vezetője. A FAO adatai szerint a világszerte előállított élelmiszerek 30 százaléka veszendőbe megy, egyszerűen azért, mert megromlanak.

A kikötők túlterheltségét jellemzi, hogy az első fél évben egy a szárazság sújtotta Etiópiának szánt segélyszállítmány hetekig várt a tengeren, mert Dzsibuti kikötője nem tudott megbirkózni a 10 hajóval érkezett 450 ezer tonna búzával. Emellett Afrika-szerte kevés a gabonaraktár, a kiszámíthatatlan áramellátás pedig arra kényszeríti az élelmiszergyártókat, hogy drága dízelüzemű generátorokat használjanak.

„A nem megfelelő tárolás miatt a kontinensen évente 4 milliárd dollár értékű élelmiszer, illetve élelmiszer-alapanyag semmisül meg” – jelentette ki Richard Munang, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának egyik vezetője.

agrotrend.hu / blog.syngenta.hu