Hírek

Megoldás e a húsfogyasztás csökkentése?

A világban a biológiailag produktív szárazföldi területek 40 százalékát a mezőgazdaság hasznosítja, ennek 77 százalékát pedig az állattenyésztés használja fel. A WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy globális szinten az állattenyésztés felelős az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 14 százalékáért. Ha csökkenteni tudnánk a húsfogyasztást, akkor sok területet vissza lehetne adni a természetnek.

Az állattenyésztés mind a környezeti, mind a klímaválsághoz jelentős mértékben hozzájárul, globális szinten az összes kibocsátás körülbelül 14 százalékáért felel, ami nagyságrendileg megegyezik a közlekedés kibocsátásával – hívta föl a figyelmet az InfoRádióban Harmat Ádám.

fotó: pixabay.com

A másik probléma abban keresendő, hogy az állattenyésztés hatalmas területeket igényel, a világ erdőterületeinek a méretét is meghaladják – tette hozzá a WWF Magyarország munkatársa.

„Nagyjából 40 millió négyzetkilométert tartunk fenn erre a célra, ami Európa területének a négyszerese” – érzékeltette.

Az éghajlatvédelmi programvezető szerint ha csökkenteni lehetne a húsfogyasztást, azzal sok területet vissza lehetne adni a természetnek, kárpótolva valamelyest a hanyatló biológiai sokszínűséget, ami abból a szempontból sem elhanyagolható, hogy a természetes élőhelyek több szén-dioxidot képesek elraktározni – jegyezte meg. Harmat Ádám az intenzív mezőgazdaság környezeti károkozására is felhívta a figyelmet, példaként említve a műtrágyázást, aminek a tényleges hasznosulása globális szinten alig 15 százalék, a maradék viszont bemosódik a talajba, vizekbe, savasodást okozva, ráadásul a szennyezés az ivóvízbázisokat is veszélyezteti.

"A saját egészségünk védelmében is, nagyon fontos lenne a húsfogyasztás csökkentése, illetve a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá, környezetbarátabbá tétele" – összegezte a szakember.

A húsfogyasztás a fejlődő országokban jelentős ütemben növekszik: Kínában például az utóbbi 50 évben az egy főre eső húsfogyasztás az 5 kilós fejadagról 60 kilogrammra emelkedett. Ha az Európai Unió nem „magányos harcos” akar lenni a klíma- és környezeti válságban, elengedhetetlen a közös megoldáskeresés – fogalmazott Harmat Ádám.

A húsfogyasztás csökkentése nem azt jelenti, hogy át kellene térni egy vegán életmódra. Jó példaként említette Harmat Ádám a „planetary diet”-et, amelyet oly módon dolgozott ki egy kutatószervezet, hogy ha minden ember ezt a diétát követné a Földön, akkor már fenntartható szintre lehetne csökkenteni a mezőgazdasági kibocsátását. Ez egy erősen növényi forrásokból dolgozó étrend, ami azonban kis mennyiségben megtartja az összes állati eredetű élelmiszercsoportot is.

agrotrend.hu / infostart.hu