Élelmiszergazdaság

Piac

Élelmiszeripar: innen szép nyerni

Az élelmiszeripar kitörési lehetőségeit ,,járták körbe” a szakértők a Pápai Agrárexpo keretében megtartott agárfórum második részében. A rendezvényen kiderült az is, hogy egy akut problémával még másfél évig számolni kell.

A most debütált Nyugat-Magyarországi Agrárfórum első felében a meghívott előadók és vendégek még csak érintették az élelmiszeripar nehézségeit, a második felében viszont már a kilábalási lehetőségeket, irányokat is felvázolták. Ami azt illeti, a helyszínválasztás szimbolikus is volt: az egykor virágzó pápai húsfeldolgozó üzem jelenleg a lét és nemlét határán van…

Tavaly az előző évhez képest 37 százalékkal csökkent az élelmiszeripari beruházások száma Magyarországon – érzékeltette az ágazat sanyarú helyzetét a moderátori szerepet betöltő Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Így aktuális is volt a nyitó kérdése: a beszélgetés alanyai közül valaki befektetne-e egymilliárd forint saját pénzt az élelmiszeriparba? Megoszlottak a vélemények. Kapuvári József, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke azt mondta, ennyit nem, mert ekkora összegből piacot befolyásolni lehetetlen. Kovács Nándor, a szintén húsiparban érdekelt Funkció Kft. ügyvezetője 800 millióból fejlesztene, a maradék 200 milliót pedig „tartalékba” tenné, és ugyancsak fejlesztene – csak az állattenyésztésben – Rácz Károly, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnöke.

Azzal szinte mindannyian egyetértettek, hogy az újdonságok behozatala az egyik kulcs az előre- és/vagy a megmeneküléshez. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára szerint réspiacokra való betöréssel lenne érdemes a fejlesztést párosítani. Példaként említette a pár napja átadott, tejhasznú bivalyokat nevelő telepet, ahol éppen az elit gasztroszektor olyan hiánytermékeit gyártják majd, mint bivalytejből készült mozzarella vagy rikotta. Azt hozzátette, hogy egy ilyen lépést azért alapos piackutatás után érdemes megtenni.

A másik kulcselem az innováció, a technológiai fejlesztés, a harmadik pedig – részben előbbiből fakadóan – a termelési, továbbá az energiahatékonyság. Azt azért Rácz Károly is felvetette, hogy a fejlesztési kényszer némileg ellentmond a munkahelyteremtési, és a -megtartási szándéknak is, hiszen az új megoldások éppen hogy az emberi erőt váltják ki. Márpedig az élelmiszeripar teljes egésze jelentős szakemberhiánnyal küzd.

Mezei Dávid hangsúlyozta, hogy a Vidékfejlesztési Programból és a GINOP-ból együtt az ágazatnak elkülönített 300 milliárd forint megadja az esélyt a túléléshez és talán még a kilábaláshoz is.

Papp Gergely zárásként sokkoló hírt osztott meg az ágazat jelen lévő képviselőivel: Moszkvában maga az orosz miniszterelnök jelentette be, hogy az Európai Bizottság 2018-ig meghosszabbította az ukrajnai háborús konfliktus miatt elrendelt, Oroszországba irányuló uniós kiviteli tilalmat. Így a magyar gazdálkodókat eddig is szinte megfojtó, telített EU-s élelmiszerpiaccal még másfél évig küzdeniük kell.

Sportnyelven szólva: innen szép nyerni…

agrotrend.hu / NAK

 

(NAK)

Tovább olvasom
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés