Az élelmiszeripar önszabályozása mellett a technológia fejlődése is szükséges

Az elhízottság aggasztó méretű terjedése kapcsán az elmúlt években egyre erősebb reflektorfénybe került a tápanyagok között a cukor, a táplálkozási szokások között pedig a cukor-fogyasztás. Mind az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásaiban, mind az Európai Unió tagállamoknak szánt reformulációs keret-programjában szerepel a cukor-fogyasztás csökkentésére vonatkozó javaslat.

A magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlen, a felnőtt lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott, a betegségek közel 80%-a pedig a nem megfelelő táplálkozással függ össze. A táplálkozásban jelentkező kockázati tényezők között jelentős a túlzott cukor-, só-, telített zsírbevitel, valamint az alacsony zöldség- és gyümölcsfogyasztás.

Bár hazánkban a táplálkozási vizsgálatok rendre azt állapítják meg, hogy Magyarországon az átlagos cukor-fogyasztás alatta marad a javasolt maximális mértéknek – mely szerint a cukorbevitel ne haladja meg a napi energia-bevitel tíz százalékát -, a hazai élelmiszeripar elkötelezett arra, hogy fokozatosan csökkentse termékei hozzáadott cukor-tartalmát.

A bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó élelmiszerek különadóztatása, az unióban harmadik államkén előírt maximális transzzsírsav-tartalom és a közétkeztetésben felhasználható maximális napi só és cukortartalom megkötése, valamint az előírt tej, tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök biztosítása az egészséges táplálkozás irányát jelöli ki.

– Az elmúlt évek hatósági ellenőrzései is azt a célt szolgálták, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű, lehetőleg magyar élelmiszer kerülhessen – fogalmazott Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a cukorfogyasztás csökkentésének szükségességéről rendezett konferencián. A hagyományos magyar ételek nem egészségtelenek, ha azokat megfelelő alapanyagból és tudással készítik. A 2013-ban elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia hangsúlyozza a társadalmi szemléletformálás fontosságát – tette hozzá az államtitkár.

A Stratégia mentén az elmúlt években a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal több olyan programot, tájékoztató kampányt indított, amely felhívta a vásárlók figyelmét a táplálkozással, a vásárlással kapcsolatos veszélyekre, hasznos információkra. A kormány által elfogadott Élelmiszeripar Fejlesztési Stratégia arról is szól, hogy az ágazat technológiai fejlesztését támogatni kell, ezzel is növelve versenyképességüket. Ez garanciát jelenthet arra is, hogy a magyar mezőgazdaság által megtermelt kiváló minőségű alapanyagból (a feldolgozást követően) egészséges élelmiszer készüljön.

A stratégiák egyik erőssége, hogy a partnerségi megközelítést helyezik előtérbe, azaz a különböző jogalkotói, hatósági és ipari szereplők közös gondolkodását és tevékenységét ösztönzik. Éppen ezért fontos valamennyi ágazati kezdeményezés, az „Élelmiszeripar a fogyasztókért – tegyünk együtt érte” program is.

Az ÉFOSZ kezdeményezésére a hazai élelmiszer-feldolgozó vállalatok olyan vállalásokhoz csatlakoznak ezen a honlapon keresztül, amelyek a fogyasztók egészséges életmódjának, kiegyensúlyozott táplálkozásának előmozdítását szolgálják.  

A cukorfogyasztás csökkentése Zsigó Róbert szerint csak uniós szinten, egységesen képzelhető el. Ennek érdekében a szaktárca folyamatosan figyelemmel kíséri a témában zajló eseményeket, szeretné minél jobban megismerni a hazai viszonyokat, a magyar emberek cukorfogyasztási szokásait. Az élelmiszeripar szereplőit abban kívánja segíteni, hogy új technológiákat alkalmazhassanak valamennyiünk egészsége érdekében. A szaktárca célja, hogy az élelmiszeripar képviselőivel közösen alakítsa ki a legjobb megoldást.

agrotrend.hu