Gabonapiac: Még nincs itt a fordulat – talán jövő héten?

A történet valahol ott kezdődik, hogy minden rosszban van valami jó és időnként ami rövid távon jónak tűnik, az elkendőzi a későbbi problémát. Először Romániából érkeztek hírek, hogy az árutulajdonosok kínálják búzájukat, kukoricájukat és az itthonihoz képest jóval olcsóbban. Számszerűsítve ez úgy nézett ki, hogy míg mi a szokásos export minőségű búzáért tartottuk a 45.000,-Ft/to-s árat, addig keleti szomszédaink már 42.000,-Ft/to alatti árakkal dolgoztak. Megtették, hiszen kellett az árbevétel. És itt jön az, amit későbbi gondnak tartok. Itthoni termelőinkkel szemben ugyanis a romániai termelők nem kapták meg a különböző támogatások előlegét és ezért kell a pénz a tavaszi munkákhoz. Ezekkel az árakkal viszont a mi értékesítési lehetőségeinket is befolyásolták. 

Már azt gondolhattuk, hogy ez nem fog minket jelentősen zavarni, hiszen még Románia nyugati vidékeiről is jobb volt a tengeri kikötő felé eladni az árut, mint a másikhagyományos piacukra, Olaszországba. A fuvarköltségek általános csökkenése itt is éreztette hatását és helyreállt a korábbi rend – Románia tengeren keresztül exportál.

fotó: 123rf

Ekkor kezdődött a második hullám és ez talán még komolyabb gond lehet. Megjelentek ugyanis a szlovák és a cseh ajánlatok a piacokon és szintén nem az árakat emelve, sőt. . . Míg a romániai export máshova is eljuthat, nem csak Európán belül, addig ez a két ország már kifejezetten a mi versenytársunkként jelentkezik és mivel ott is kell a gyors árbevétel, döntöttek és ezzel megelőztek minket.

Csehországnak 2 – 2,5 M tonnás exportja van az EU-n belül és ha ez nem megy a hagyományos német piac felé, ami kiteszi exportjuk kb.80 %-át, akkor az keresni fogja a helyét déli irányba. Főként ha azt is nézzük, hogy időarányosan lemaradásban van a kivitelük – a szezon első felében csak a várt mennyiség harmada került exportra és ez a „lemaradás” főként a fő piacukon következett be. A többi rendeltetés esetében nagyjából a fele bonyolódott le a statisztikák alapján és a mostani ajánlataik azt sejtetik, nem várják, hogy beindul a németországi export.

Hasonló a helyzet Szlovákiával, bár export többletük csak 400-500 e tonnára rúg, de annak nagy részét Ausztriába értékesítették, ahonnan könnyen tovább mehet bárhova. Igaz, az ő esetükben nincs időarányos lemaradás, eddig eljutottak kb. az exportálható mennyiség feléig.

Mi lehet a jövő? 

Előfordulhat, hogy a versenytársak áruja elfogy és megint megugrik a kereslet és jönnek a vevők és emelkednek az árak. De én ezt nem tartom valószínűnek. Miért is következne ez be? Gondoljunk bele: Ha a csehek nem tudnak eladni Németországba például kb. 200e tonna búzát, akkor azt hova vihetik? A mostani ajánlatok alapján megtalálták Olaszországot. Ha ezzel a mennyiséggel megnő az olasz import Csehországból, az jó eséllyel a mi lehetőségeinket rontja, hiszen mi vagyunk az egyik legnagyobb exportőr Olaszországba. De ez a mennyiség éves olasz exportunk kb. ¼-ét teszi ki, úgy, hogy eddig már kivittük a szokásos mennyiséget, tehát pont a szezon végén nem lesz hova eladni árunkat.  

Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy a tőzsdei jegyzések mélyrepülése tovább tart és mindenütt csak arról lehet hallani, hogy olyan rekordméretű készlettel zárul majd a szezon, ami még szinte sohasem volt.

Én is azt kérdezem, mikor lehet ebben fordulat illetve, hogy melyik az a termény, ahol ez a folyamat nem így alakult.

Az első kérdésre a választ a tavaszi vetésszerkezet megismerése módosíthatja, de most úgy látom, nem lesz gyors a tendencia-változás. Jöhet még időjárási probléma a nagy termelőknél, ahogy szokott lenni, mikor már azt hisszük túl vagyunk a nehezén és a veszélyeken, akkor beüt valami.

A másik kérdésre most az látszik legvalószínűbbnek, hogy az olajosmagvak esetében tartottabbak voltak a jegyzések és ez jó eséllyel így is marad. Ha az itthoni árakat nézzük, a napraforgó és a repce jegyzése is stabil volt – a gabonafélékhez képest legalábbis.

Nem tudom más gondolattal befejezni most sem, mint már oly sokszor korábban: Nincs annak jele, hogy jelentős fordulat álljon be a piac kereslet-kínálati helyzetében és mivel erősen kínálati a piac nem várható áremelkedés. Aki ebben bízik, szerintem „rossz lóra tesz”.

agrotrend.hu / Bidló Gábor