További növekedés a baromfiágazatban

Nőtt a baromfiágazat kibocsátása, amely 2015-ben a teljes mezőgazdasági kibocsátás 13,3 százalékát adta – emelte ki az agrárgazdaságért felelős államtitkár Devecserben, a Gallus Kft. 25 éves jubileumi ünnepségén. Czerván György elmondta, ezen belül az élő baromfitenyésztés 11 százalékot, a tojástermelés 2,3 százalékot tett ki. Az élő baromfitenyésztésből származó kibocsátás 2015-ben a megelőző évhez képest 8 százalékkal bővült, 2010-2015 között pedig 16,8 százalékkal növekedett.

Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke szerint a következő években növekedés várható az ágazatban. A tanács elnöke a Gallus Kft.-ről szólva kiemelte: az ország legnagyobb naposcsibe-előállítójának számít, a magyar naposcsibeexport egyharmadát, a belföldi telepítések 21 százalékát adja.

A hazai hústermelés több mint felét, 2015-ben, 52 százalékát a baromfiágazat adta. A baromfiágazat kivitelében a hús a meghatározó, exportértékének 35 százalékát a csirkehús, 25 százalékát a pulyka-, 25 százalékát a kacsa- és 15 százalékát a libahús teszi ki. A baromfihús kivitele 2015-ben 515,2 millió euró volt, több mint harmadával haladta meg a 2010-es szintet. Tavaly csak a kukorica és az állati takarmányok hoztak nagyobb exportárbevételt a szárnyasféléknél.

A baromfiágazat döntően, 90-95 százalékban magyar tulajdonban van, és az ágazatban 50-60 ezer ember talál megélhetést. Az ágazat termelési értéke alapanyagszinten mintegy 400 milliárd forint, feldolgozott termékek szintjén 800 milliárd forint.

Pápa és Devecser térségében jelentős a baromfitermelés. Kovács Zoltán, a térség országgyűlési képviselője a Gallus-csoportról szólva elmondta, hogy Veszprém megyében árbevétele alapján az első tíz cég között szerepel, a Somló-hegy környékén pedig az egyik legjelentősebb foglalkoztatónak számít.

Szabó István, a Gallus ügyvezető igazgatója közölte: a Dunántúl öt megyéjében 22 településen vannak istállóik, feldolgozóüzemeik. Naposcsibe-kibocsátásuk eléri az évi 55 milliót keltetőtojásból pedig megközelíti a 70 milliót. A hazai piac ellátása mellett termelésük 40 százalékát az export adja, a legjelentősebb célországok közt Ukrajna, Románia és Horvátország szerepel.

A Gallus Kft. 1991 szeptember 1-jétől száz százalékban magyar tulajdonban működik. Baromfinevelés és -tenyésztés mellett foglalkozik tenyésztojás-keltetéssel, valamint takarmánykeveréssel is. A társaság árbevétele 2015-ben 8,35 milliárd forint volt, eredménye pedig megközelítőleg 300 millió forint.

Czerván György kiemelte: a kormány támogatáspolitikájának és az ágazat szervezettségének köszönhetően a baromfiszektor az elmúlt években kiegyensúlyozottan fejlődött. A magyar baromfiágazat nemzeti támogatását állatjóléti jogcímen 2010 óta megháromszorozta. Míg 2010-ben 4 milliárd forintot kaptak a baromfitartók, addig 2017-ben már 12 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Újdonság az idei évtől, hogy az étkezési tojást termelő tyúkállományok, valamint tenyészbaromfi fajok állatjóléti támogatásaként még 1,2 milliárd forinthoz juthatnak a termelők. A gazdálkodók ezen felül állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére, továbbá állati hulla elszállítására és ártalmatlanítására, illetve tenyésztésszervezés támogatására is kapnak forrásokat, amelyeket a kormány 2010 óta a többszörösére emelt.

A magyar baromfiágazatra jellemző a baromfihús-előállítás, valamint az azt megelőző tenyésztés és keltetés magas fokú integráltsága, ráadásul a különböző üzemméretek között az integrációk esetében egy kitűnő együttműködés alakult ki – fogalmazott az államtitkár. Czerván György emlékeztetett: a kormány döntése értelmében 2017. január 1-jével a baromfihús, a tojás és a friss tej is 5%-os áfakörbe kerül.

agrotrend.hu / FM, MTI