Mintagazdaságok: feltétel az átláthatóság

fotó: 123rf

Megjelent a kormány mintagazdaságokról szóló határozata, amely az e gazdaságok kialakításához szükséges feltételeket tartalmazza. A mintagazdaságokat a földmûvelésügyi miniszter javaslata alapján a kormány jelöli ki, a miniszter január közepéig állítja össze a javasolt listát. A kormány kétféle mintagazdaságot képzel el: az állami ménesgazdaságot, valamint a magántulajdonban lévõ gazdálkodó szervezetet. Mindkettõ gazdálkodhat állami és magántulajdonú földön egyaránt, a mintagazdaság által használt, állami tulajdonú föld tartósan a Nemzeti Földalapkezelõ Szervezet (NFA) részét képezi.

A kormány üzenetének középpontjában egyébként a kis gazdálkodók helyzetének javítása szerepel, ám ezek mellett a kormányhoz közel állók nagy cégeit is elõnyös helyzetbe hozza. Ezt azzal éri el, hogy mintagazdaságnak nyilvánítja azokat, így az általuk bérelt állami földek nem jelennek meg az árveréseken – hívják fel a figyelmet szakértõk. Hozzáteszik, hogy a mintagazdaságok iparûzésiadó-, helyiadó- és Ekáer-kedvezményekre is esélyesek, elõnyt élvezhetnek az uniós és országos pályázatoknál, nagyberuházásaik pedig nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minõsülhetnek. Az állami mintagazdaság kategória „normális” is lenne, de kár leszûkíteni a ménesgazdaságokra – vélik a szakértõk. Az állam ugyanis csak a saját földjén csinálhat azt, amit akar. Még akkor is így van ez – mutatnak rá –, ha a közpénzek elherdálása szempontjából Lázár János elhíresült véleményének igenis van valóságalapja. A miniszter az állami tulajdonú gazdaságokra vonatkozóan fogalmazott úgy, hogy azokat „szétlopták, ellopták, szétcsalták”.

Állami ménesgazdaságok márpedig eddig is voltak, és – a kormányhatározat szerint – lesznek a jövõben is. A bábolnai mellett a szilvásváradi és a mezõhegyesi állami ménesgazdaságok számíthatnak majd a kitüntetõ – és számos kedvezménnyel járó – állami figyelemre. Utóbbit újra kívánja alapítani az állam, a cél érdekében a miniszterelnök a tervek szerint kormánybiztost nevez ki, elõreláthatólag Farkas Sándor fideszes országgyûlési képviselõ személyében. Arról mostanában nemigen van szó, hogy a mezõgazdasági bizottság alelnöki tisztségét is betöltõ képviselõ cége, a Kinizsi 2000 Mezõgazdasági Zrt. a Csongrád megyei Fábiánsebestyénben és Eperjesen összesen 151,5 hektárnyi terület kapott pályázat nélkül az államtól nem is olyan régen.

Az állami ménesgazdaságnak mindenesetre több szakmai feltételt kell egyszerre teljesítenie, például magas színvonalon kell tenyésztenie a tevékenységi körébe utalt lófajtákat. A mezõgazdasági termelõ szervezet magántulajdonú mintagazdasággá ugyancsak több feltétel együttes teljesítése esetén jelölhetõ ki, például legalább ötéves termékpálya-integrációt kell mûködtetnie, több megyére kiterjedõen. Nem mellékesen a kormánnyal stratégiai megállapodást kell kötnie, továbbá átláthatónak kell lennie.

Utóbbi ismérvek számos, integrációt is mûködtetõ agrárvállalkozásra ráillenek, egyelõre mégis csak néhány nagyobb magántulajdonú agrárcéget emlegetnek igazán esélyesnek a mintagazdasági státusra. Például Csányi Sándor OTP-vezér két cégét: a Bóly Zrt.-t és a Dalmand Zrt.-t. Utóbbiak hátterébõl már eltûnt a korábbi offshore-gyanús szingapúri társaság, így ez nem akadálya a felminõsítésnek. A harmadik a Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke vezetésével mûködõ – de külföldi tulajdonosi hátterûként elkönyvelt – Mezõfalvai Mezõgazdasági Zrt.

Kérdés, utóbbi esetében hogyan biztosítják az átláthatósági kritériumot – hívja fel a figyelmet az említett megfigyelõ, aki azt is nehezményezi, hogy a kormány magántulajdonú cégek mintagazdasággá minõsítésével egyértelmûen rontja a versenyhelyzetet. Erre példaként Csányi Sándort említi, akinek vagyona a Forbes magazin összesítése szerint 287,9 milliárd forintot tesz ki, és csaknem annyi készpénze van Szingapúrban, mint amennyit magyarországi agrárérdekeltségei érnek együttesen.

agrotrend.hu / mno.hu