Lenyeli-e a Brexit utáni Anglia a „klórozott csirkét” a kereskedelmi megállapodásért?

Az Egyesült Királyság már az előkészületeit végzi az Európai Unióból való 2019. márciusi kilépésnek és a szabadkereskedelmet támogatók Liam Fox-ot a külkereskedelmi minisztert is beleértve, mielőbb újra fontolóra vennék ezt így a Brexit utáni szigetországban egy új angol – amerikai szárnyashús egyezmény szerintük kedvezőbb árú csirkehúst jelenthetne a briteknek.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma biztonságosnak nyilvánította a klórba mártott húsokat és az az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság is arra a következtetésre jutott, hogy „ ezen kémiai összetevők a szárnyasokban aligha jelentenek közvetlen vagy akut egészségügyi kockázatot a fogyasztókra. Inkább attól tartanak az európai közegészségügyi hatóságok (akárcsak Vladimir Putyin), hogyha engedélyezik a klórral kezelést az szabad kezet ad a csirketenyésztőknek a nem higiénikus állattartási gyakorlatok alkalmazására a vágást megelőzően.

Az EU gyakran szembe helyezkedik az ilyen kémiai beavatkozások alkalmazásával és azon az állásponton van, hogy az előállítás során a szigorúbb egészségügyi gyakorlat betartása a megfelelőbb, mint ahogy az amerikaiak túlzottan ráhagyatkoznak a klór és egyéb fertőtlenítők használatára a kórokozók elleni védekezésben. Európában a gazdákra a „termelőtől az asztalig” megközelítés vonatkozik, hogy elkerüljék az olyan kórokozókkal való szennyeződést mint a szalmonella. A szárnyas tisztítása csak hideg vízzel vagy hideg levegővel történhet. A legnagyobb nehézség a bakteriális fertőzések elkerülésének érdekében megalkotott vágást megelőzően elvégzendő költséges gyakorlatok betartása. Mivel így drágább a szárnyas tartás, mint az USA-ban az angliai baromfitenyésztők feldúltan követelték Nagy Britannia olcsóbb amerikai baromfi piactól való távolmaradását.

Amerikában a nagyobb állattartó telepeken gyakran tartják szűk helyekre bezsúfoltan elzárva, az ellenzők attól tartanak, hogy a fekáliával való szennyeződéstől így elkerülhetetlen. Az állati ürülék szalmonella baktériumokat tartalmazhat, ami rákerülhet a húsra a vágás során és az elő állatok is megfertőződhetnek a fekáliával érintkezésbe kerülve. A tyúktojások is lehetnek fertőzöttek, amennyiben a tojó már eleve fertőzött. A klórfürdő ellenére is az USA-ban a szalmonella jelentős problémát okoz az ellátási láncban. 2014-es fogyasztói bejelentések kivizsgálásakor ürülék eredetű szennyeződéseket találtak a vizsgált minták több mint felében.

2016-ban pedig az USDA (USA Mezőgazdasági Minisztériuma) azt állította, hogy a szupermarketekbe tartó csirkehús negyedén találtak szalmonellát. A szalmonella teljes visszaszorítása valósággal lehetetlennek tűnik, azonban a klórfürdő egy fokkal hatékonyabbnak bizonyul a sima vizes alternatívánál.

A WHO egy 2001-es kimutatásában a szalmonella fertőzöttség aránya a klórral fertőtlenített csirkék 58%-os, amíg a csak vízbe mártott csirkék 72%-ánál volt jelen. Habár a tanulmány nem friss, még helytálló, bár a szalmonella lemosási módszereinek tesztelése volt a cél vákumkörnyezetben a gazdálkodási módszerek figyelembevétele nélkül történt a vizsgálat. Más szóval a gazdálkodási gyakorlat kisebb nagyobb mértékben hozzájárulhat szalmonella fertőzéshez, de a klór hatékonyabb a szennyeződéssel szemben, mint a víz. Az E. Coli és egyéb kórokozók szintén fejtörést okoznak, szalmonella visszaszorítása a legnagyobb kihívás. Amíg USDA nem szennyezőanyagként tartja számon a szalmonellát ellentétben az E. Coli baktériummal, a szalmonella fertőzés nem jelent komoly visszatartó erőt. A minisztérium 2016-ban kezdte el rutin szerűen ellenőrizni a szennyezettség mértékét és megszabta a maximálisan elfogadható fertőzöttségi szintet 15,4 %-ban. Kérdés az, hogy ez elegendő lesz-e az Egyesült Királyságnak is…

forrás: https://qz.com/1037737/will-post-brexit-uk-swallow-americas-chlorinated-chicken-for-a-trade-deal/

agrotrend.hu