Közel tízezer hektárt kap a Mezőhegyesi Ménesbirtok

Már a parlament előtt van a Mezőhegyesi Ménesbirtok és Tangazdaság újraalakításáról szóló törvényjavaslat. A Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter által jegyzett tervezet leszögezi, hogy a gazdasági szervezet egyszemélyes, zártkörűen működő részvénytársaság formában alakul meg. A mintagazdaság részvényeinek száz százaléka az állam tulajdonába kerül, a tulajdonosi jogok gyakorlóját pedig a kormány határozatban jelöli majd ki.

A társaságot öt-kilenc tagú igazgatóság vezeti majd, a működést pedig felügyelőbizottság ellenőrzi. Farkas Sándor, a mezőhegyesi mintagazdaság kialakításáért felelős kormánybiztos a Magyar Időknek elmondta: a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság az egyetlen olyan agrártörténeti kultúrkincsünk, amely Magyarországon és a régióban is egyedülálló. Éppen ezért fontos, hogy a mintagazdaság újraalakulásának jogi háttere törvényben biztosított legyen – mutatott rá. Farkas Sándor szerint a ménesbirtok működését megalapozó jogszabályt várhatóan még a tavaszi ülésszakban elfogadja az Országgyűlés, ezt követően pedig nagy erőkkel kezdődhet el a munka Mezőhegyesen.

Elmondta: bár a társaság gazdasági tevékenysége hivatalosan csak 2017. január 1-jén indul, a tényleges gazdálkodást azonban már az idén megkezdik. Miután januárban természetesen nem lehet szántani és vetni, ezért a területek megmunkálása már ősszel megkezdődik, ahogy az állattartó tevékenység is folyamatos marad. A szarvasmarhatelep működése nem szűnik meg, az állatok ellátása és a tenyésztési munka is állandó – jegyezte meg. Farkas Sándor a most működő ménesgazdaság teljes személyzetével számol. Mint mondta, már jelezte a munkástanács vezetőjének, hogy mindenkire számítanak, aki partner szeretne lenni az állami gazdaság működésében.

A szervezet elsődleges feladata az őshonos magyar lófajták tenyésztése, genetikai értékének megőrzése

A javaslat szerint a mintagazdaság mintegy 8000 hektárnyi szántón gazdálkodik majd, amit 1500 hektárnyi erdő egészít ki. Ezek a földrészletek mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok ingyenesen a ménesbirtok vagyonkezelésébe kerülnek. A kizárólag állami tulajdonú földek egy részét ugyan meghirdették a Földet a gazdáknak! programban, az árverésen nyertes licitálókkal azonban nem kötött adásvételi szerződést a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA). Az érintettek minden, az árveréssel kapcsolatos költségét megtéríti az állam. Azokon a területeken pedig, ahol korábban haszonbérleti szerződést kötött a gazdákkal az NFA, felbontják a szerződést.

Farkas Sándor szerint azért van szükség ekkora területre, hogy biztosítani lehessen a jelenleg mintegy 6500 hektár területen működő, országos szinten az egyik legkorszerűbbnek nevezhető öntözőrendszer hatékony fenntartását.

A ménesbirtok feladata elsősorban a védett őshonos magyar lófajták tenyésztése, genetikai értékének megőrzése és a magyar sportlófajta tenyésztése lesz. Emellett fontos hangsúlyt kap a hagyományosan Mezőhegyesen tenyésztett gazdasági haszonállatfajták tartása, az állattenyésztéshez szükséges takarmány-előállítás és legelőgazdálkodás, valamint a növénytermesztési, a vetőmagtermelési, mező-, erdőgazdasági és vadgazdálkodási, kertészeti feladatokat is ellát a társaság. A tangazdaságban az alaptól a felsőfokú képzésig minden szinten folyik majd az oktatás. A cél, hogy Mezőhegyes ismételten az oktatás, a hagyományőrzés, az új technológiák és a tudományban elért eredmények bemutatásának színtere legyen. A képzési lehetőségek a határon túli magyar közösségek számára is elérhetők lesznek.

A Mezőhegyesi Ménesbirtokot Császári és Királyi Ménesintézetet néven 1784-ben alapította II. József császár, mintegy 30 ezer hektáron, 599 lóval kezdte meg működését, később pedig az agrárium számos területén komoly eredményeket ért el. Az állami társaságot 2004-ben privatizálták; az új tulajdonosok szinte semmilyen fejlesztést nem végeztek, ami lassú leépüléshez vezetett.

agrotrend.hu/magyaridok