Fazekas Sándor: a mezőgazdaság az egyik leggyorsabban bővülő ágazat

A mezőgazdaság az egyik leggyorsabban növekvő ágazat, a nemzetgazdasági növekedés hajtómotorja volt 2016-ban – jelentette ki a földművelésügyi miniszter szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.

Fazekas Sándor felidézte a statisztikai adatokat, közöttük azt, hogy az első háromnegyed évben a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 17,9 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 0,6 százalékponttal járult hozzá a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez. Így meghaladta például az autógyártást, a gyógyszeripart, az élelmiszeripart, és az elektronikai ipart is magába foglaló feldolgozóipar 0,2 százalékpontos értékét – hangsúlyozta. Hozzátette: a mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta folyamatosan növekszik, a kibocsátás az idén 2620 milliárd forintot tesz ki, – 55 százalékkal nőtt ebben az időszakban – és történelmi rekordot jelent.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a teljesítményben az állam is tevőleges szerepet vállalt azzal, hogy biztosította a szükséges feltételeket: a megfelelő szabályozási környezetet, a támogatási forrásokat a munka elvégzéséhez. A problémák között ugyanakkor megemlítette a sertés- és tejpiaci válságot, a madárinfluenza miatti exportkiesését, és azt, hogy az alacsony mezőgazdasági árak minden termelőnek gondot okoznak.

Ismertette, búzából 5,6 millió tonnát takarítottak be a gazdák, 5 százalékkal többet, mint egy éve és 18 százalékkal többet, mint a 2011-2015 közötti években. Az 5,4 tonnás hektáronkénti hozam pedig szintén kiugróan jónak számít. Repcéből 809 ezer tonna került a magtárakba, 57 százalékkal több, mint 2015-ben, ugyancsak rekord, 3,2 tonna/hektáros átlaghozammal. Az őszi betakarításnál a kukorica termésmennyisége meghaladja a 9 millió tonnát, napraforgóból 1,8 millió tonnát takarítanak be, 20 százalékkal haladva meg az előző év és 28 százalékkal a 2011 és 2015 közötti évek szintjét. Ezzel Magyarország idén az Európai Unió legnagyobb napraforgó-termelője, a közösség termésmennyiségének 22 százalékát adja – mondta.

Az állatállomány növekedése vegyes képet mutat – jegyezte meg a tárcavezető. A szarvasmarha-állomány a tejpiaci válság ellenére is tovább növekedett, folytatódott a juhok számának bővülése is, míg a sertésállomány elmaradt az egy évvel korábbitól, bár itt várhatóan változás következik be, mert a sertés ára emelkedésnek indult. Az állattenyésztés támogatása 63,5 milliárd forint volt. Az ágazat exportteljesítménye 8 milliárd euró körül van, amely várhatóan növekszik majd, ha a mezőgazdasági árak emelkednek. Hangsúlyozta, hogy ezt az exportbevételi szintet a magyar mezőgazdaság úgy teljesíti, hogy az árak évek óta csökkennek.

Beszélt arról is, hogy kormány határozott adócsökkentési politikát folytat, amiből az FM is kiveszi a részét. Az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) csökkentése évek óta folyik. Most a friss tej, a tojás és a baromfihús áfájának mérséklése van napirenden, az áfacsökkentés 2017. január elsején léphatályba, ami több tízmilliárd forintos megtakarítást jelent a családoknak, és fehéríti az ágazatot is. A tárcánál további áfacsökkentéseken is dolgoznak, ezen a területen lényegében valamennyi eddig kimaradt belföldi élelmiszer szóba jöhet – mondta. Hozzátette mindez védi a munkahelyeket is. Beszámolt arról is, hogy az ágazatban foglalkoztatottak száma az első háromnegyed évben 219 ezer volt, 8,3 százalékkal, 16,7 ezerrel több, mint egy éve.

Az államreform keretében a tárcát is érinti az intézményi átszervezés, amelynek a legjelentősebb állomása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az Államkincstárhoz kerülése. Ez a munka most is folyik, és a tárcánál bíznak benne, hogy a gazdák számára a kifizetések továbbra is zavartalanok lesznek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal önálló szervezetként működik tovább, funkciói tovább erősödnek, amihez a szükséges anyagi források is rendelkezésre állnak. Emellett az Agrármarketing Centrum újra önálló szervezetként működik, és így az ágazat számára a szükséges marketingtevékenységet közvetlenül tuja biztosítani.

Közölte a tárca azért alkotta meg az ágazat 2050-ig szóló fejlesztési elképzeléseit, mert úgy ítéli meg, hogy szükség van az uniós ciklusokon túlmutatót stratégiai tervezésre. A program lényege, hogy Magyarország GMO-mentes, jó minőségű, egészséges élelmiszert termeljen, és vigyen piacra mind bel-, mind pedig külföldön húzta alá Fazekas Sándor.

agrotrend.hu / MTI