Támogatásból fejlesztenének a baromfitartók

fotó: 123rf 

Nagyon várják az uniós forrásokat a hazai baromfitartók. Az ágazat minden szereplője fejleszteni szeretne, ám a beruházások megvalósításához támogatásra van szükségük – közölte lapunkkal Bárány László. A Baromfi Terméktanács elnöke reméli, hogy november végén, legkésőbb december elején megjelennek a vidékfejlesztési program újabb pályázatai, így elindulhatnak a fejlesztések.

Szavai szerint a baromfitermelés teljesen integrált ágazat, ahol a legnagyobb feldolgozóktól akár a legkisebb vágó-, feldolgozóüzemig egymás mellett nevelnek, tartanak baromfiféléket, vagy részesei a szaporításnak, keltetésnek és a takarmánygyártásnak. Ezért itt az elnök szerint sokkal nagyobb rend van, mint más állatfajok esetében, aminek köszönhetően az ágazat szereplői kiszámítható jövedelemre tehetnek szert. A fejlesztési kedv is ennek köszönhető, amit a kormányzati hozzájárulással érdemes lenne támogatni – jegyezte meg az elnök. Szavai szerint az ágazat ma is komoly foglalkoztató, a termékpályák összességében több mint 60 ezer embernek adnak munkát. „Ha a beruházásoknak köszönhetően növelni tudjuk a kapacitásainkat, a munkahelyek száma is emelkedhet” – jegyezte meg.

Az elnök szerint a csirkeágazat évek óta dinamikusan fejlődik, az első tízhavi adatok alapján ebben az évben várhatóan 6-7 százalékos lesz a növekedés. A dinamikus bővülés az év első nyolc hónapjában jó keresleti piaccal párosult, amit elsősorban az exportmegrendelések fűtöttek. A külpiacokon töretlen az érdeklődés a magyar baromfi iránt, a hazai kereslet is 5-6 százalékkal nőtt idén. A szokásos őszi megtorpanást idén is észlelték a termelők, október környékén ugyanis a disznóvágások és a sertéshúsfogyasztás emelkedésével egyenes arányban kissé csökken a kereslet a csirkehús iránt. Ráadásul a szárnyasok közül ilyenkor egyre többen keresik a kacsát és a libát. Az elnök szerint elképzelhető, hogy a fogyasztók olcsóbb csirkehússal találkoznak a boltokban, ugyanakkor az áresés az idén nem lesz nagymértékű.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 4,5 százalékkal csökkent az első kilenc hónapban az egy évvel korábbi szinthez képest. A csirke kilójáért 262 forintot fizettek a felvásárlók. Az egész csirke feldolgozói értékesítési ára 499-ről 481 forintra csdökkent, a csirkecombé 501-ről 452 forintra esett. A csirkemell ára ugyanakkor három százalékkal tovább drágult, egy kilóért 1011 forintot adtak a kereskedők. A hazai termelés nagy része egyébként exportra kerül: mennyiségben 30-35 százalékát, értékben több mint 50 százalékát a külpiacokra szállítják.

agrotrend.hu / magyaridok.hu