Nagyobb, akár öt százalékpontos is lehet a jövő évi járulékcsökkentés

Megállapodásra törekszik a kormány a munkaadói oldallal a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum megemelésével kapcsolatban, ezért várhatóan a korábbi 4 helyett 5 százalékpontos járulékcsökkentési javaslatot fogalmaznak meg kedden, a következő tárgyalási napon – tudta meg a Magyar Idők.

Pénteken azért nem született megállapodás, mert a munkaadói oldal kisebb mértékű béremelést vagy nagyobb arányú járulékcsökkentést kért. Információink szerint ha a munkaadói oldal jövő héten nem fogadja el a kedvezőbb ajánlatot, akkor a kormány maga dönthet egyoldalúan – szakszervezeti támogatás mellett – az eredeti javaslatáról, tehát a minimálbér 15 százalékos és szakmunkás-bérminimum 25 százalékos megemeléséről.

Ugyanakkor ha a munkaadói oldal nem hajlandó az egyezségre, a felajánlott 5 százalékos mérséklés helyett – a kormány eredeti javaslata szerint – 4 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho). Ahhoz, hogy a járulékenyhítés januárban életbe léphessen, a kérdésnek legkésőbb kedden el kell dőlnie.

– A Liga Szakszervezetek üdvözli, hogy a kormány kiáll a béremelés mellett – mondta lapunknak Mészáros Melinda, az érdekképviselet elnöke. Felidézte, a péneki egyeztetésen a járulékcsökkentés mértéke volt az egyik fő kérdés, ezért javaslatot tettek arra, hogy az ütemezés változzon: jövőre a 4 helyett 5 százalékpontos, 2018-ban pedig az eredeti kettő helyett egy százalékpontos köztehermérséklés valósuljon meg. Az elnök szerint kedden megállapodással zárulhatnak a béregyeztetések, ami mindegyik partnernek megnyugtatóbb megoldást jelentene, mint a kormányzati döntés.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kérdésünkre arról tájékoztatott, hogy a munkaadói oldal a társasági adócsökkentés helyett inkább nagyobb arányú szochócsökkentést szeretett volna, azonban a kormányoldal nem fogadta el a javaslatot. A munkaadók a pénteki egyeztetésen még a korábbi 10 és 20 százalékos bérfejlesztési javaslatuknál is alacsonyabb verziót fogalmaztak meg, ami mind a kormány, mind a szakszervezetek számára elfogadhatatlan ajánlat – tette hozzá.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunknak kifejtette, volt már rá példa, hogy a kormány rendeletben szabályozta a legalacsonyabb fizetési kategóriák kérdését, megállapodás hiányában azonban a munkaadók által elszenvedett károk, a rosszabb gazdasági helyzetben működő vállalkozások tönkremenetelének felelőssége a kormányt terheli. A munkaadói oldal is elfogadná a 15-25 százalékos béremelést, de csak hatszázalékos járulékcsökkentés esetén.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken a tárgyalások után hangsúlyozta, nem változott a kormány korábbi, jelentős béremelési javaslata, mivel a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keresetek mellett. A tárcavezető hozzátette: örülnek, hogy a munkavállalói oldal támogatja a kormány álláspontját.

Középtávú bérmegállapodás

A vasutas szakszervezetek középtávú, 2-3 éves bérmegállapodásra törekednek a MÁV-csoporttal – mondta Halasi Zoltán szakszervezeti vezető. A vasutas szakszervezetek azt szeretnék, hogy a MÁV jövőre minden munkavállalójának az országos garantált szakmunkásbérminimum-emelés mértékével megegyező fizetésemelést adjon. Ezután 2018-ban további 30 százalékos emelést tartanak szükségesnek. A vasúttársasággal november 30-án kezdődnek a bértárgyalások. (MTI)

agrotrend.hu / magyaridok.hu