Varga Mihály: Egyelőre nincs megállapodás a jövő évi béremelésekről

Nem született megállapodás a jövő évi béremelésekről a kormány és a szociális partnerek között, jövő héten kedden folytatják az egyeztetést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően pénteken Budapesten.  A kormány ajánlata változatlan, 15 százalékos minimálbér-, 25 százalékos garantált bérminimum-emelést ajánl 2017-re, egy évvel később pedig 8 százalékos minimálbér-, és 12 százalékos bérminimum-emelést – ismertette a miniszter. Hozzátette, úgy vélik, jelentős támogatás lehet a munkaadóknak a társasági adó egységesen 9 százalékra csökkentése, mivel ezzel 145 milliárd forint maradna a vállalkozásoknál jövőre.

A miniszter elmondta, a kormány továbbra is jelentős béremelést akar, a versenyképesség javítása nem lehetséges a mostani keretek között. Ahhoz hogy a magyar gazdaság versképesebben tudjon integrálódni az európai gazdaságba, hozzá kell nyúlni a bérekhez. Kitért arra, hogy a munkavállalói oldallal egyetértenek, örülnek, hogy támogatják a kormány álláspontját.    

A munkáltatóknak nem elfogadható az ajánlat

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ismertette a munkáltatói oldal javaslatát, amely szerint a társasági nyereségadó-csökkentést járulékcsökkentésre konvertálnák át. A munkaadók 6 százalékos járulékcsökkentést javasolnak 2017-re a 15 és 25 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés elfogadása fejében. A társasági adócsökkentési javaslat – elismerve, hogy jó gesztus, üzenet a külföldi befektetők számára – de mindössze 1000-1100 vállalkozást érintene a Magyarországon működő mintegy félmillió vállalakozásból – mondta.

A VOSZ és a Munkáltatók és Gyáriparosok Országok Szövetsége (MGyOSz) által képviselt vállalkozások döntő többsége számára a társasági adó tervezett 10 százalékról 9 százalékra csökkentése "nem igazán ajándék" – mondta Dávid Ferenc. Úgy vélte, van értelme a tárgyalást folytatni, a költségvetési forrás megvan, a vita arról szól, hogyan osszák meg. Elmondta továbbá azt is, hogy a VOSZ és a MGyOSz nem javasolta a társasági adó kulcsának jelentős csökkentését. A béremeléseknek van elsőbbsége, ehhez kérnek segítséget, ezért javasolták a 6 százalékos járulékcsökkentést.    

Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke elmondta, a munkavállalói oldal javaslata, hogy 2017-ben 5 százalékkal csökkentsék a munkáltatói járulékot, majd 2018-ban egyszázalékos csökkentés valósuljon meg, amit a kormányzati oldal elfogadhatónak tartott.  Így a kormányzat és a munkavállalói oldal véleményével folytathatják a tárgyalásokat, szeretnék, ha a munkaadói oldal javaslata közelítene ehhez. A munkavállalói oldal kitart korábban kidolgozott programja mellett, hogy 2018-ra elérjék a nettó bérek a létminimumot. Támogatják a kormányzat javaslatát is, amely összességében megfelel ennek – mondta.

Varga Mihály kérdésre válaszolva elmondta, a munkaadói oldal javaslata kisebb mértékben tudja csak garantálni, hogy a béremelkedés és a versenyképesség-javítás a következő években ne okozzon egyensúlytalanságot a társadalombiztosítási kasszákban. Ezért túlzónak tartja ezt a javaslatot. Egy százalékpont járulékcsökkentés nettó 90 milliárd forint kiesést jelent, a munkáltatói javaslat durván 180 milliárd forint kiesést jelentene a társadalombiztosítás kasszájából, erre a kormány nem lát most lehetőséget. A társasági adó csökkentési javaslat 20-25 milliárd forintot hagyna a kkv-szektorban. Az elmúlt években komoly segítséget biztosított ezeknek a vállalkozásoknak a munkahelyvédelmi akció, több mint 910 ezer ember foglalkoztatását tudták megvédeni, három év alatt 450 milliárd forintot hagyva ennél a kkv szektornál – mondta a tárcavezető.

Aggódik a kereskedelmi szövetség

Súlyos helyzetbe hozza a kis- és középvállalati (kkv) szektort a kormány jövő évre tervezett minimálbér- és garantált bérminimum-emelési javaslata – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a kkv szektor érdek képviseleti szerve pénteki közleményében. A kormány javaslata szerint jövőre a vállalkozásoknak dolgozónként és havonta minimálbér esetén 16 289 forint, garantált bérminimum esetén 34 991 forint többletterhet kellene kigazdálkodniuk – írja a kereskedelmi szövetség közleményében, hozzátéve: ennyi többletkiadásra csak úgy lennének képesek a kkv-k, ha a járulékcsökkentés kompenzálni tudná a béremelésből származó többletkiadásukat.

A kiskereskedelmi tevékenységet folytató mikro-, kis- és középvállalkozások személyi jellegű ráfordítása az üzemelési költség több mint ötven százalékát is kiteheti, ezért a 2017-re tervezett emelés több ezer kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozást tehet tönkre – véli a szövetség.

A versenyszférán belül a nagyvállalatok a munkavállalók mintegy 25 százalékát foglalkoztatják, a fennmaradó 75 százalék a kkv-szektorban dolgozik, amely a vállalati szektoron belül árbevétel alapján 60 százalékot, numerikusan több mint 99 százalékot tesz ki. Ez azt is jelenti a szövetség szerint, hogy a munkahelyeket elsősorban nem a nagyvállalatok, hanem kkv-k biztosítják a magyar munkavállalók számára. Amennyiben ellehetetlenül a kkv-szektor, úgy a munkaadók száma és a munkahelyek száma is jelentősen csökkenni fog – figyelmeztet a szövetség.

Sztrájkbizottság: Tovább mélyült a válság

A Szociális Ágazati Sztrájkbizottság pénteki ülésén elemezte a szektorban végbemenő folyamatokat, és azt az álláspontot alakította ki, hogy "folyamatos jelzései ellenére a területen tapasztalható válság tovább mélyült". Az Autonóm Területi Szakszervezetből, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéből, a Szociális Munkások Demokratikus Szakszervezetéből és a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezetéből álló sztrájkbizottságnak az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írták, néhány foglalkoztatási csoportot leszámítva nem javultak érdemben a dolgozók megélhetési viszonyai, állandósult a munkaerőhiány, az intézmények pedig a napi fennmaradásért küzdenek. Mindez veszélyezteti az igénybe vevők biztonságát – vélekedtek. Úgy folytatták: a már bejelentett minimálbér- és garantáltbérminimum-emelések fordulópontot jelenthetnek a hazai bérek felzárkózásában, számításaik szerint komoly jövedelemnövekedést hoznak az ágazat munkavállalói túlnyomó részének is. Ugyanakkor "élesen rávilágítanak a jelenlegi, közalkalmazotti bértáblán alapuló rendszer tarthatatlanságára: mind több fizetési kategória marad a garantált bérminimum alatt".

A szervezet értetlenül áll az olyan kormányzati kijelentések előtt, amelyek arról szólnak, hogy okafogyottá váltak az egyes szakszervezetek törekvései a megvalósuló, 15-32 százalékos béremelkedések következtében. Számításaik szerint a bérnövekedés mértéke csak a bérminimumok emelésével hozzávetőleg 14-24 százalék között szóródik, "az átlagok azonban kevéssé fejezik ki a valós helyzetet": lesznek olyan dolgozók is, akik teljes egészében kimaradnak. A sztrájkbizottság tájékoztatást kér a kormánytól a várható intézkedésekről; céljait, akcióit a megváltozott körülményekhez igazítja.

A szociális munka napja munkaszüneti nappá nyilvánításának javaslatát üdvözölték, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az ágazat munkavállalóinak szimbolikus megbecsülését nem a méltányos bérek, a tisztes megélhetési viszonyok, az egészséges munkafeltételek, a szakmai továbbképzések helyett, hanem azok mellett igénylik. Egyúttal megjegyezték: kiállnak a közszolgálati tisztviselők napjának megőrzéséért változatlan feltételekkel.

A sztrájkbizottság szolidáris az ágazatban tevékenykedő szakszervezetek érdekvédelmi törekvéseivel. Egyetértenek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete által december 5-ére a szociális ágazatban dolgozókért meghirdetett sztrájk céljaival, azonban leszögezték, hogy a törvényes lebonyolítás a szervezők kötelessége és felelőssége. "A jelenlegi helyzet szerint a meghirdetett sztrájk törvényessége nem biztosított", ezért a sztrájkbizottság nem mozgósítja tagságát és az ágazat dolgozóit. Ugyanakkor fenntartják maguknak a jogot, hogy minden törvényes eszközzel folytassák a küzdelmet az ágazat érdekében – olvasható a közleményben.

agrotrend.hu / magyarhirlap.hu