Ketyeg az élelmiszer árbomba

Mielőtt bárki is elkezdené, ez nem hazai jelenség! A gabona- és olajnövényárak globális szárnyalása mindenhol ilyen hatású. A FAO Élelmiszer Árindexe tavaly október óta gyorsuló növekedést mutat. A 2021 januári számok ugyan árnyalatnyival alatta vannak a 2008-as árrobbanáskor mért emelkedési értékeknek, de nagyon közel vannak azokhoz. A növényi olajok 39, a gabonafélék 24, a tejtermékek árai 11 százalékkal voltak januárban felette a referencia időszakénak. És a rakéta még felfelé tart!

Az egészen abnormális 2020-as év levét isszuk. A pandémia, együtt a sertéspestissel és a madárinfluenzával katasztrofális kombinációt alkottak. Később a kedvezőtlen időjárás is fűtötte a pánikhangulatot, így mindenki felhalmozásba kezdett, az árak a magasba szöktek. A kereslet a nyár elejére normalizálódhat, de az árak tartósan magasak maradnak. Persze a hullámzás minden krízisidőszak része. Jönnek majd hírek kedvező terméskilátásokról, de a kereslet növekedése adja addig is a piacnak a fő lökésirányt.

Forrás: fao.org

Itthon az élelmiszerek fogyasztói árainak emelkedése már hat éve jelentősen meghaladja a fogyasztó árindex növekedésének ütemét. Ráadásul ez a különbség évről-évre nagyobb. Magyarul, az agrárium egyre erősebben húzza felfelé az inflációt. Ami pedig most vár ránk, arra érdemes mindenkit időben felkészíteni, élen a fogyasztóval és kereskedővel.

Az idei inflációs várakozások amúgy is növekedésre számítanak. Ebben lesznek persze bázishatások, de szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy azok a tényezők, amelyek az elmúlt hónapokban az agrárárak emelkedő ütemét okozták, tartósak, és egész évben jellemzők lesznek. Az élelmiszerek áremelkedése utoljára 2008-ban volt olyan magas, mint 2020-ban, és ebben az évben is tovább gyorsulhat.

Ha pusztán azt tekintjük, hogy év/év alapon hogyan változtak az átlagos agrárárak 2020-ban, könnyen félreérthetjük a helyzetet. A tavalyi – amúgy is igen zavaros év ugyanis – bővelkedett meglepetésekben. Ezek egyike volt az év utolsó hónapjait jellemző árrobbanás a növényi termékeknél. A KSH adatai szerint, decemberben a gabonafélék ára 21, az olajos magoké 30 százalékkal volt magasabban, mint egy évvel korábban (de a gyümölcsök 35 százalékos áremelkedése is jelentősen hozzájárult a magas agrár termelői ár ugráshoz). A terméskiesések, a világpiaci keresleti piac, a magyar termés iránti fokozott nemzetközi kereslet együttes áremelő hatására a növénytermelők jó évet zártak, de a felhasználók két okból is bajba kerültek. Egyrészt, a magas árakat ki kell gazdálkodniuk, másrészt, a fokozott export még fizikai hiányt is okoz a belföldi piacon. A takarmányozás és a feldolgozás költségének ugrásszerű emelkedése pedig hamarosan az értéklánc végén is meg kell, hogy jelenjen.

Az élelmiszer termékláncban trendforduló előttiek az árak. Az elmúlt mintegy fél évben az áremelkedések lanyhulását láttuk az élelmiszer termékláncban, de ez nem tűnik fenntarthatónak. A mezőgazdasági árakat a növények árai húzzák felfelé, de el kell kezdődnie az élőállat árak emelkedésének is. A sertéspiacon még mindig a német pestishelyzet hatását érezzük, de a költség és piaci együttes hatás el fogja indítani az emelkedést. Németországban a malacárak már elindultak felfelé, ami azt jelzi, hogy a hízóárak is fordulnak majd. A jelenlegi, 330 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár lehet a mélypont. Ennek igazán lendületet majd a vendéglátás nyitása fog adni, de a lényeg az, hogy az élőállat árak is emelkedni fognak ebben az évben. A mértékek – a nemzetközi piaci mozgásoktól való függésünk miatt – még kérdésesek, de az emelkedés bizonyos.

Forrás: KSH

Ami jelenleg a legnagyobb feszültséget okozza, az a takarmányárak megugrásának érvényesítési kényszere az állatok és állati termékek árában. Hiába volt például a tejtermelőknek kiegyensúlyozott három éve a kibocsátási oldalon, a költségek emelkedése most elviszi a nyereséget, ha nem tudják emelni a tejárat. Ugyanez igaz a többi állattartóra, baromfisra, sertéstartóra, kecske vagy juhtenyésztőre egyaránt.

Ahogy a táblázat számai igen őszintén mutatják, ez rendre az élelmiszer fogyasztói árak szintjén csapódik le leginkább a termékláncban. Ez azt jelenti, hogy a kereskedő a fő haszonélvezője az ehhez hasonló helyzeteknek, de a remény arra, hogy az áremelésekből a beszállítóknak is jut majd, most a szokásosnál erősebb.

Az Erste Bank agrárszakmai műhelye rendszeresen tesz közzé piaci árelőrejelzéseket. Ha a rendelkezésre álló adatokat összesítjük, akkor az élelmiszer terméklánc várható idei mozgásaira is tudunk ilyet adni. Úgy látjuk, hogy 2021-ben az élelmiszer-infláció meg fogja haladni az elmúlt évi szintet. Ehhez hasonló mértékű lesz a mezőgazdasági árindex emelkedésének mértéke is, míg az élelmiszeripar belföldi árai ezektől elmaradó ütemben tudnak majd csak emelkedni. Üzenetünk tehát az, hogy az élelmiszerek jóval infláció felett fognak ebben az évben is drágulni. A fogyasztónak a termelés, feldolgozás és forgalmazás költségeinek emelkedéséből ki kell venni a részét, még akkor is, ha a terméklánc szereplői folyamatosan dolgoznak hatékonyságuk növelésén. Az évről-évre emelkedő agrárberuházások erre jó bizonyítékkal szolgálnak.

Fórián Zoltán

vezető agrárszakértő

Erste Agrár Kompetencia Központ