Kendermagbogár – a kertészeket is meglepte!

A környezet és a termelő ember kapcsolata ezzel együtt az elmúlt évezredekben folyamatosan változott. Egyre gyakrabban fordult elő, hogy egy-egy károsító a várhatónál nagyobb kárt okozott, vagy éppen újabb károsító fajok kerültek az előtérbe.

Az idei évben néhány gyümölcsösben éppen a fenti példához hasonló meglepetést okozott a kendermagbogár a gyümölcskertészek számára. A Heves megyei Karácsond térségében megfigyelhető volt a kendermag bogarak jelenléte egy almaültetvényben. A kendermagbogár jelenlétét írta le az idei évben Dr. Mikulás József egy őszibarack ültetvény esetében is.

A kendermagbogár ugyan előfordulhat a szakirodalom szerint gyümölcs faiskolai ültetvényekben, de a kártevő előfordulása elsősorban a szőlő ültetvényekben gyakori. Éppen ezért, a gyakorló kertész-növényvédős, egy gyümölcs ültetvény vizsgálatakor, csak ritkán számít a kendermagbogár előfordulására. A kártevő bogár elsőrendű tápnövényei a szőlő, az erdei és fekete fenyő fajok, az akác, a lucerna, a herefélék, a csillagfürt és a borsó. Másodrendű tápnövényei viszont az alma, az őszibarack, a szilva, a kajszibarack, az aranyribiszke és a galagonya. Éppen másodrendű tápnövényei miatt, érdemes a virágzás előtt és a virágzás idején is, ezeket a barna testű rovarokat is a növényen keresni.

Dr. Mikulás József beszámolója alapján, az idei évben nemcsak a szőlőn, hanem őszibarack fákon is jelentős kárt okozott ez a károsító az idén. A gyümölcsfák rügyét, majd virágát is képes károsítani, annak ellenére, hogy a szakirodalom szerint az őszibarackot nem kedveli. Újdonság továbbá az, hogy Dr. Mikulás leírása szerint, nemcsak az őszibarackot, hanem a diót is érdemes a kártevő által kedvelt növények között rögzíteni.

A Heves megyei Karácsond térségében, a kártevőt jelentős számban, alma ültetvényben találták meg, ahol a bundásbogár kártételéhez hasonló tünetek voltak láthatók. A kendermagbogár elleni védekezést éppen a virágzás nehezíti, hiszen a kártevőt ebben az időszakban találhatjuk meg a fákon. A méhek jelenléte azonban befolyásolja és korlátozza a védekezés lehetőségeit. A kendermagbogár azonban megjelenthet még a virágzást megelőzően is, amikor a rügyeket károsíthatja. Ebben az időpontban a védekezés még inkább nehézkesebb.

A kendermagbogár megjelenése és története éppen azt mutatja meg nekünk, embereknek, hogy érdemes igen nagy körültekintéssel végezni a munkánkat. A természet az emberi tevékenységhez való alkalmazkodás során, újabb és újabb meglepetéseket tartogathat.

agrotrend.hu / Benedek Borbála