Létfeltétel és nincs alternatíva: öntözni kell!

– A mezőgazdasági területeinknek még a legaszályosabb években is csak a 2 százalékát (az uniós átlag negyedét), ténylegesen alig 100 ezer hektárt öntözzük, mindeközben a felszíni vizek tekintetében víztermelő ország vagyunk – jelentette ki Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Áder János köztársasági elnökkel a vízgazdálkodást érintő kérdésekről és a fúrt kutakról. 

Győrffy Balázs: Az öntözésfejlesztés hatása az egész feldolgozói vertikumra hatna versenyképességben, piacon maradásban, és jelentősen növelné a foglalkoztatottságot is – fotó: agrotrend.hu

A klímaváltozás egyre inkább kihat a hazai termelésbiztonságra. 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan 6,4 millió tonnát takarítottak be a 2014. évi 9 millió tonnához képest, amelynek következtében csak ebből az egy növénykultúrából az agrárium vesztesége meghaladta a 100 milliárd forintot.

A 2017 októberében megjelent öntözésfejlesztési stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározatot megelőzően a köztestület vízigény-felmérést végzett, amely az Országos Vízügyi Főigazgatóság által lehatárolt 68 öntözőrendszer hatásterületével történt, amely definiálta a falugazdászok 95 százalékos teljesítéssel felmért közel 1,2 millió hektárra adott 43 ezer gazdálkodói igényt. A felmérés eredménye:

egyrészt a kiépített 145 ezer hektár felén folyamatosan öntöznek, amely növekvő tendenciát mutat, másrészt további 270 ezer hektáron jött be új öntözési igény.

A hatékony és fenntartható vízgazdálkodás elérésének érdekében a kormány az öntözési célt szolgáló fejlesztések előkészítésére, 2020 és 2030 között a fejlesztések előkészítési és tervezési fázisához, valamint kivitelezéséhez évente 17 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít állami fejlesztésekre.

Az előirányzott fejlesztések közvetlen és közvetve érintenek öntözésfejlesztéseket, ahol a NAK lehetőséget kapott a fejlesztési sorrendek priorizálására.

Újra kell gondolni hazánk felszíni vízrendezését és a csatornarendszereket egy egységes struktúrába kell integrálni, valamint össze kell hangolni az állami és nem állami művek üzemletetését.

– Az öntözést úgy kell megvalósítani, hogy az elsősorban a felszíni vizekből történjen. Ahol ez nem valósítható meg, ott a felszín alatti vízből kell megoldani az öntözést. A kutakkal kapcsolatos kérdéseket ehhez viszont rendezni kell – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

220 ezer drénezett területtel rendelkezünk, ezeknek a területeknek viszont egy jelentős része ismeretlen, ezért az illegális kutakat tehát nyilvántartásba venné és a bejelentett kutakat állami költségen ellenőrizné a NAK, ha pedig nem megfelelőek, akkor állami költségen vagy kedvező hitel biztosítása mellett új kutakat létesítene.

A NAK-elnök szerint az új kutak engedélyezése esetében az adminisztrációs és anyagi terhek jelentős csökkentésére is szükség van.

Jakab István: Ma már a gyümölcsöket sem lehet magas minőségben öntözés nélkül termeszteni – fotó: agrotrend.hu

Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke szükségesnek nevezte, hogy intenzív fejlesztés kezdődjön a felszíni vizek hasznosítására, amelyhez jelentős forrásokat kell bevonni.

Kutat létesíteni az elkövetkezendő időszakban kizárólag szakemberrel lehet, engedélyeztetni és nyilvántartásba venni szükséges, a kútról a műszaki paraméterei mellett tudni kell, hogy vízügyi szempontból lehetséges-e fenntartása és működtetése.   

– A 21. századi tudással felvértezett, de még elegendő tapasztalattal nem rendelkező ifjú gazdák már sokkal nyitottabbak a korszerű öntözéstechnika gyakorlati elsajátítására – mondta az agrotrend.hu-nak a Magosz-elnök, aki szerint szükség lenne egy olyan öntözési ügynökségre, amely segítséget nyújt a gazdálkodóknak a vízjogi engedélyek beszerzésében.

agrotrend.hu