Értékes agancsukért üldözik a szarvasokat Győr-Moson-Sopronban is

Szarvasagancsot találni az erdei séta közben mindenképp nagy öröm. A megszemlélést követően azonban nem szabad hazavinni ezeket, aki mégis így tesz, az lopást követ el.

A hullott agancsokat elsősorban a vadászterületek hivatásos vadászai vagy a külön engedéllyel rendelkezők gyűjthetik. Erre elsősorban szakmai szempontok miatt van szükség – írta a Kisalföld. A megtalált agancsok bírálata, mérése és korbecslése következtében ugyanis viszonylag pontos képet kaphatunk egy-egy vadászterület trófeás egyedeinek minőségéről – mondta el Bene Zsolt, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. munkatársa.

A begyűjtött agancsokat társaságunk a későbbiekben bejegyzett felvásárló cégek részére értékesíti, illetve egy részét dekorációs célokra vagy az erdei iskolai foglalkozásokra szemléltető eszközként tartja meg. Az értékesített agancsok egy része külföldre kerül, de Magyarországon is készülnek belőlük dísztárgyak, bútordarabok, használati eszközök.

Ebben az időszakban különösen nagy kárt okozhat a vadállomány szándékos megzavarása. Megyénkben is előfordul, hogy erőszakos módszerekkel, hajtással vagy csapdákkal próbálják megszerezni az agancsokat.

Fotó: wikimedia

A hullott agancs értéke az utóbbi években jelentősen emelkedett, könnyű haszonszerzési lehetőséggel kecsegtetve az illegális gyűjtőket. A nagyobb bevétel érdekében ezek az emberek semmitől sem riadnak vissza. Egyénenként vagy akár csoportokba szerveződve hajtják a bikarudlikat, vadkárelhárító kerítésekhez szorítják, kifeszített drótkötelek irányába terelik az állatokat, nemegyszer súlyos, maradandó sérüléseket okozva. Az idejekorán lehulló agancs a csontos agancstőből is kitörhet kisebb-nagyobb darabokat, így a szarvasbika következő évi fejdísze jelentős károsodást is szenvedhet. Az állatok kínzása mellett a vadászterületek állandó zavarása is rendkívül káros. Nagyrészt erre az időszakra esik ugyanis a vaddisznókocák ellése, melynél nagy jelentősége van a kismalacok vacokban eltöltött első néhány napjának. Ha ekkor az anyát megzavarják, az könnyen az utódok meghűléséhez, elhullásához vezethet.

Az illegális tevékenység felszámolásáért a hivatásos vadászok és kerületvezető erdészek – akik egyébként egyben rendészeti személyek is – ebben az időszakban fokozott terület-ellenőrzést végeznek. Az engedély nélküli agancsgyűjtés a vadászati törvény szerint 100 ezertől ötmillió forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

A hatékony fellépést szolgáló eszközök tárháza meglehetősen szűk, a kialakult helyzet súlya pedig sajnos évről évre nagyobb, jelentős kihívás elé állítva ezzel az erdőgazdaságot. Valószínűleg hatásosabb visszatartó erő lenne, ha az illegális agancsgyűjtők értékesítési lehetősége csökkenne. Ennek érdekében a feketén felvásárló cégeket, magánszemélyeket kellene nagyobb számban felderíteni, szigorúbb szankciókkal sújtani, felhasználva ehhez az óvatlan elkövetők közösségimédia-használatát is.

agrotrend.hu / Kisalföld