Fenntarthatóság

Innováció

Daru és bíbic, a Vásárhelyi-puszta címermadarai

A Körös-Maros Nemzeti Park részét képező Vásárhelyi-puszta központi része Kardoskút és Székkutas között terül el. Nem véletlen tehát, hogy e két település címerében a térségre jellemző egy-egy madárfaj, a daru és a bíbic is szerepel.

A Vásárhelyi-puszta egykoron Hódmezővásárhelynek, mint mezővárosnak a külső legelője volt és egészen Pusztaföldvárig húzódott el – írta a Körös-Maros Nemzeti Park. Központi része a Fehér-tó és környéke, ami a Dél-Alföld legjelentősebb szikes tava. Ez a tó természetvédelmi szempontból hatalmas értéket képvisel, éppen ezért már 1966-ban védetté nyilvánították. A térségre jellemző madárfajok a puszta központi részéhez tartozó települések címerébe is bekerültek.

Kardoskút önkormányzata 2000-ben, a Millennium jegyében hirdetett pályázatot a község címerének megalkotására. Kovács Ferenc grafikus pályázata nyert, amelyben a daru is szerepel. Emellett más szimbólumok is megtalálhatók rajta. Mivel a település neve úgynevezett „beszélőnév”, szerepel benne a „kard” és a „kút” szó, ezért a címerpajzson e két elem is megjelenik, mellettük pedig a darumadár, amely a természetvédelmi értékeket szimbolizálja.

Fotó: Palcsek István Szilárd

A daru viszonylag gyakori, népszerű címerállat és a címertanban van egy jellegzetes ábrázolási módja: az egyik lábát félig felemeli és egy követ tart vele. Ez a darvak régi szerepére vezethető vissza, amikor is a tanyákon házőrzőként tartották a parasztemberek. Amikor a daru veszély közeledtét érezte, azt a kő leejtésével és az azzal járó koppanással jelezte a baromfiudvar lakóinak. A daru a XX. század elején még költött Magyarországon.

Székkutas címerében egy másik, a térségre jellemző madárfaj, a bíbic szerepel. Ezen a címeren sokféle motívumot találunk, melyek közül három az uralkodó: a kamilla, a gémeskút és a bíbic. A település környéki szikes, ősi eredetű gyepeken ma is nagyon sok kamilla terem.  Megjelenik a székkutasi címerben a gémeskút és a ló, is mint a legeltető állattartás szimbólumai. Nemzeti parkunkban a legeltető állattartás ma is a természetvédelmi kezelés egyik legfontosabb eszköze.

A harmadik motívum a bíbic, amely nemcsak költ a Fehér-tónál, hanem az itteni térség az őszi vonuláskor a faj jelentős gyülekezőhelye is. Idén novemberben is egyszerre több mint 10 ezer példány tartózkodott itt. A Fehér-tó környékén minden adott, ami szükséges a bíbicek sikeres költéséhez: a víz közelsége és a legeltetett, rövidfüvű gyep. A terület jellegzetes költőmadarának sajátos hangját mindenki ismeri a környéken.

A bíbic a természetben viszonylag gyakori madár, de a címertanban (heraldikában) ritkán találkozhatunk vele. Néhány település, illetve nemesi család címerében azonban előfordul. Nincs jellegzetes ábrázolásmódja, rendszerint természetes alakjában és színezésében jelenítik meg.

agrotrend.hu / Körös-Maros Nemzeti Park

Tovább olvasom

Az Év Agrárembere támogatók

 
A közönségdíj támogatója
Agrármarketing Centrum
Kertészet kategóriatámogató
Délalföldi Kertészek Szövetkezete
ÖKO gazdálkodás kategóriatámogató
Debreceni Egyetem
Erdőgazdálkodás kategóriatámogató
MEGOSZ
Fiatal Gazda kategóriatámogató
Lidea Hungary Kft.
A Jövő Agrárszakembere kategóriatámogató
Mc’donalds
Szakmai partner
Nyakas Farm
A különdíj támogatója
Erste Bank Hungary Zrt.
Feldolgozó-élelmiszeripar kategóriatámogató
Master Good Kft.
Partner
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Szántóföldi növénytermesztés kategóriatámogató
Agro Masters Hungary Kft.
Vendéglátó partnerünk
La’ Róna Bisztró és Borbár
Szervező
Agrotrend Csoport Zrt.
Főtámogató
Limagrain Hungária Kft.
Agrárinnováció kategóriatámogató
Greenman Kft
Növényvédelem kategóriatámogató
Kwizda Agro Hungary Kft
Állattenyésztés kategóriatámogató
Bonafarm Zrt.
Szakmai partner
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Autós partner
WALLIS MOTOR PEST
Borászati partner
Koch Borászat Kft.
 
Hirdetés

Fókuszban

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Facebook

Hirdetés